BK BH 1989/220
BK BH 1989/220
1989.06.01.
Üzérkedés téves megállapítása a sikkasztással szerzett dolgok értékesítése esetén [Btk. 299. § (1) és (2) bek., 317. §].
A megyei bíróság a II. r. vádlottat folytatólagosan, különösen nagy értékre, felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntette, üzérkedés bűntette, és közveszélyes munkakerülés vétsége miatt halmazati büntetésül 4 év 4 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésként 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben 500 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a korábban lopás és más bűncselekmények miatt négy ízben büntetett – legutóbb csalás vétsége miatt 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt – II. r. vádlott korábban gépjármű-fuvarozó kisipari engedéllyel rendelkezett. Az I. és a IV. r. vádlott bőr- és szőrmefeldolgozó vállalatnál raktári anyagkiadóként dolgoztak.
A vállalati raktárból kisiparosok, kereskedők is vásárolhattak fogyasztói áron, és ilyen célból az ott többször megforduló II. r. vádlott is, aki felvetette az I. r. vádlottnak, hogy amennyiben tudna neki olcsóbban, a hivatalos út megkerülésével szőrmét és bőrt szerezni, azt szívesen átvenné. Ezt követően az árban is megegyeztek.
Az I. r. vádlott a leleplezés elkerülése érdekében a raktárvezetőt is bevonta a cselekményekbe. Az eltulajdonított szőrmét, illetve bőrféléket hordókba tették, majd a hordókat a kerítésen keresztül kidobták, ahonnan azokat a II. r. vádlott által megjelölt helyre elszállították.
Ilyen módon a II. r. vádlott által elkövetett cselekmények összesített elkövetési értéke 1 108 102 – 1 139 367 forintra tehető.
A II. r. vádlott, aki ez idő alatt már legális kereseti forrással nem rendelkezett, az így szerzett árukat ismeretlen személyeknek értékesítette. E vádlott ezzel jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet is folytatott, miután az általa bűnös úton ténylegesen megszerzett – minimálisan 1 607 468 forint értékű – szőrme és velúrárut folyamatosan értékesítette, és ezáltal összesen legalább 283 400 forint haszonra tett szert.
Ezen kívül a vállalattól bizományi értékesítés végett átvett, összesen 364 252 forint értékű bőrárut ugyancsak haszonnal értékesítette. Ekként a II. r. vádlott összesen 1 431 720 forint értékű áru tekintetében üzérkedést is elkövetett.
Az elsőfokú ítélet ellen a II. r. vádlott és védője egyebek között a helytelen jogi minősítés miatt is fellebbezett.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítás anyagának hiánytalan, körültekintő, logikus elemzésével állapította meg. Ebben a körben a Be. 163. §-ának (4) bekezdésében előírt módon, részletesen számot adott arról, hogy a vádlottaknak a tárgyaláson előterjesztett védekezésében foglaltakhoz képest milyen bizonyítékot miért fogadott el a tényállás alapjául.
A II. r. vádlott védője a tényállásban foglaltakat elsősorban a sikkasztásra való felbujtásként értékelt cselekmény vonatkozásában támadta, azzal érvelve, hogy a szóban levő raktárban előzetesen is fennálló hiányokból következően – a már korábban is végbemenő eltulajdonítások tényére figyelemmel – a II. r. vádlottnak nem kellett az I. r. vádlottat rábírni a bűncselekmény elkövetésére.
A II. r. vádlott védője az üzérkedést illetően pedig azzal érvelt, hogy a II. r. vádlott nem önállóan kereskedett, hanem mások – különösen kereskedők, illetve kisiparosok – megbízottjaként járt el, következésképpen tevékenysége nem értékelhető jogosulatlan vállalkozásnak.
A Legfelsőbb Bíróság a védői okfejtéssel egyik részben sem értett egyet.
A gépjármű-fuvarozó kisipari engedélyének bevonása után közel másfél éven keresztül legális keresetforrással nem rendelkező vádlott esetében kézenfekvő az a következtetés, hogy dologtalan életvitelének folytatása mellett megélhetését kizárólag a jelen bűncselekmény-sorozat útján szerzett haszonból biztosította. Ennélfogva – a szóban levő magatartásnak a közrend és közbiztonság veszélyeztetettségével is összefüggő jellegére figyelemmel – nem tévedett a megyei bíróság, amikor a vádlott bűnösségét közveszélyes munkakerülés vétségében megállapította.
Az üzérkedést illetően pedig a védelem álláspontja azért téves, mivel a II. r. vádlott az üzérkedést a jogosulatlan kereskedelmi tevékenységgel, mint a Btk. 299. §-a (1) bekezdése a) pontjának első fordulatában írt magatartással valósította meg. Következésképpen a megfelelő jogosítvány hiányában folytatott kereskedői tevékenység szempontjából nincsen jelentősége annak a védő általi hivatkozásnak, amely szerint a II. r. vádlott mások megbízottjaként járt el.
Tévedett azonban a megyei bíróság, amikor a II. r. vádlottnak a vagyon elleni bűncselekményből származó árucikkek megszerzésével és tovább eladásával megvalósított tevékenységét illetően a bűnösséget a folytatólagosan, különösen nagy értékre, felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntettén túlmenően a Btk. 299. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (2) bekezdésének a), valamint c) pontjai szerint minősülő üzérkedés bűntettében is megállapította.
A Btk. 299. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt cselekmény elkövetési magatartásának első változatát jelentő jogosulatlan kereskedelmi tevékenység folytatását tekintve, a kereskedés fogalma adásvétel (illetőleg csere) esetében az árunak visszterhes ügylettel való megszerzését jelenti.
Ámde a fosztogató bűncselekmény útján szerzett dolognak az adott vagyoni bűncselekmény elkövetője által történő forgalomba hozatala nem tekinthető kereskedésnek, minthogy az elkövető a dolgot ügyeleten kívül szerezte meg.
Ennélfogva a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettét felbujtói minőségben – azaz a vagyoni érdekeket sértő cselekmény elkövetőjeként – megvalósító II. r. vádlottnak ebben a keretben véghezvitt bűnös tevékenységét nem lehet egyidejűleg a gazdálkodás rendjéhez fűződő érdeket is sértő, illetve veszélyeztető cselekményként értékelni.
A Legfelsőbb Bíróság tehát a kifejtettekből következően a II. r. vádlottnak az üzérkedés bűntettében való bűnösségét – kizárólag a külön kötött megállapodás alapján – a tovább-eladási célzattal bizományban átvett 364 252 forint értékű szőrme és bőrárunak a megfelelő jogosítvány hiányában, folyamatosan történő forgalomba hozatalával kapcsolatos jogosulatlan kereskedésre nézve állapította meg. (Legf. Bír. Bf. II. 1085/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás