GK BH 1989/23
GK BH 1989/23
1989.01.01.
Ha azonos természetű hibák miatt folyamatban levő perekben a szakértők eltérő véleményt terjesztenek elő, akkor a bíróság köteles gondoskodni az ellentmondások feloldásáról és evégből a bizonyítást le kell folytatni [Pp 182. § (3) és (4) bek.].
A II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes kivitelezte a perbeli lakóépületeket, amelyekben a távhőszolgáltatást a II. r. beavatkozó végzi. Az épületek különböző szavatossági hibái miatt indult perben a felperes többek között a földszinti lakásokban tapasztalt alulfűtöttség miatt érvényesített igényt.
A megyei bíróság által kirendelt B. L. szakértő 1986. március 27-i +10 és +14 C° külső hőmérséklet mellett elvégzett mérései eredményeként szakvéleményében azt állapította meg, hogy sem tervezési, sem kivitelezési hiba nem történt. Az 1986. július 7-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy további, külső 0 C° melletti hőfokmérésre lenne szükség, illetve a szemle idején nem értékelhető, de esetleg fennálló beszabályozási hiba megszüntetésére finomszabályozás elvégzését javasolta. Miután a hiba csak a földszinti lakásokban jelentkezik, az üzemeltetési hibát a szakértő kizárhatónak mondta.
A szakértő később újabb méréseket végzett, és ennek alapján terjesztette elő a kiegészítő szakvéleményét. E szerint a 0 C° külső hőmérsékleti viszonyok melletti mérések eredményeként az állapítható meg, hogy egyes földszinti lakások alulfűtöttek, a felső szintek helyiséghőmérsékletei pedig magasak. A szakértő szerint az épület alsó szintjén az alulfűtött fűtőtestek összekötő vezetékeinél hidraulikai túlszabályozás történhetett, a fogadószint feletti lakásoknál az alulfűtöttségi hiba „az I. r. alperes beszabályozási tevékenységére vezethető vissza”. A szakértő az egy rendszert képező egész fűtési hálózat 0 C° külső hőmérséklet melletti beszabályozására tett javaslatot.
Az 1987. március 19-i tárgyaláson az alperes pernyertesség érdekében beavatkozó hőszolgáltató vállalat úgy nyilatkozott, hogy az alperes megrendelésére 1984. október 31-én elvégezte a beszabályozást. Ennek igazolására csatolta az iratokhoz a lakástulajdonosok aláírásait tartalmazó mérési lapokat. A beavatkozói kérdésre a szakértő úgy nyilatkozott, hogy „a lakók utólag be tudtak avatkozni a beszabályozásba”.
A megyei bíróság a fenti adatok alapján meghozott ítéletével, a fűtési hibákkal kapcsolatos részében a felperes keresetét elutasította, mert a felperes a fűtéselégtelenséggel kapcsolatban nem tudta bebizonyítani az alperesek hibás teljesítését. A bíróság rámutatott, hogy a szakvélemény szerint a fogadószint feletti lakásokban az alulfűtöttség beszabályozási tevékenységre volt visszavezethető. A beavatkozó által becsatolt mérési lapok alapján a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a lakásokban elvégzett beszabályozás megtörtént, és a hőmérséklet megfelelő. Az ítélet indokolása utal arra a szakértői nyilatkozatra, hogy a beszabályozásba a lakók utólag be tudtak avatkozni.
Az ítélet e rendelkezése ellen az alperesek marasztalása végett a felperes fellebbezett. Állította, hogy a fellebbezésben megjelölt lakásokban a hiba fennáll. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróságnál ugyanilyen hibák miatt folyamatban levő másik perben más szakértő készített szakvéleményt, és e szerint az alulfűtöttség oka az, hogy a hőszigetelés nem elégséges, illetve, hogy a vezetékek nem megfelelően vannak méretezve, nem pedig az, hogy a lakók utólag beavatkoztak a beszabályozásba. Ezért a bizonyítás folytatását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárás során meghallgatta B. L. szakértőt, aki úgy nyilatkozott, hogy tervezési vagy kivitelezési hiba nem okozza az érintett helyiségek alulfűtöttségét, beszabályozási kérdésről van szó. Azt, hogy a II. r. beavatkozó 1984. októberében a beszabályozást teljes pontossággal elvégezte-e, illetve, hogy a lakók utóbb beavatkoztak-e a rendszerbe, a szakértő szerint határozottan állítani vagy cáfolni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a beszabályozásra nézve az az ideális állapot, ha a külső hőmérséklet tartósan 0 C°. A II. r. beavatkozó által csatolt mérési okmányok adatai a perben érintett helyiségek túlfűtöttségére utalnak, ez a jegyzőkönyv azonban nem tartalmaz adatot arra, hogy a mérés milyen külső hőmérséklet mellett történt.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú határozat indokolása szerint a szakvélemény alapján tervezési vagy kivitelezési hiba nem merült fel, az érintett helyiségek alulfűtöttségét a beszabályozatlanság okozta. Ezzel kapcsolatban pedig a szakértő azt adta elő, hogy „azt a II. r. beavatkozó 1984. október 31-én elvégezte, s ekkor a helyiségek hőmérséklete megfelelő volt, a hőfok eltéréseket a lakók beavatkozásai idézték elő”.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet ellen megalapozatlanság miatt törvényességi óvást emelt.
Az óvás alapos.
A szakértő megállapította az egyes perbeli lakások alulfűtöttségét, és ennek okát – a tervezési és kivitelezési hibák kizárásával – a beszabályozás hibájára vezette vissza. A kiegészítő szakvélemény már idézett megállapítása szerint az alulfűtöttség az I. r. alperes beszabályozási tevékenységére vezethető vissza. Emiatt nem tekinthető bizonyítottnak, hogy a szakértő által megállapított beszabályozási hibát a II. r. beavatkozó valóban megszüntette. A szakértő ezt nem vizsgálta, és a fellebbezési tárgyaláson feltett kérdésre azt adta elő, hogy a beavatkozó által becsatolt mérési jegyzőkönyvek alapján – amelyekből nem tűnik ki, hogy a mérés időpontjában hány fok volt a külső hőmérséklet – nem állapítható meg, hogy 1984. októberében a beszabályozás teljes pontossággal megtörtént-e. A beavatkozó által becsatolt, a lakók által aláírt mérési lapok alapján mindössze az állapítható meg, hogy a II. r. beavatkozó október 31-én és november 1-jén egyes lakásokban – többek között némely perbeli földszinti lakásban is – hőfokmérést végzett, és a lakók igazolták a mérések eredményét. Ezek az okmányok azonban önmagukban véve nem bizonyítják, hogy a szakértő által javasolt, az egész rendszerre kiterjedő finombeszabályozás megtörtént.
Azt a megállapítást pedig, hogy a hőfokeltéréseket a lakók okozták, a feltárt adatok ugyancsak nem támasztják alá. A szakértő idevonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy a lakók utólag be tudtak avatkozni a beszabályozásba, de ezt – mármint, hogy be is avatkoztak a rendszerbe, és ez okozta az egyes lakások közötti hőfokeltérést – a szakértői vélemény alapján nem lehet, megállapítani.
A fentiek alapján a hiba oka nem tekinthető tisztázottnak, emiatt nem állapítható meg, hogy a felperesnek a Ptk 305. §-ára alapított szavatossági igénye a kivitelezővel és a tervezővel szemben mennyiben alapos.
A felperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy azonos módon épült más lakóépületek földszinti lakásainak alulfűtöttsége miatt indult perben a szakértő olyan szakvéleményt adott, amely szerint a hiba oka az alkalmazott hőszigetelés elégtelensége, illetve a vezetékek méretezési hibái. Ez a szakértő az alulfűtöttséget nem beszabályozási rendellenességre vagy a lakók fűtési rendszerbe való beavatkozására, hanem egyéb, vállalkozói eredetű okokra vezeti vissza, így pl. arra, hogy az előírtnál vékonyabb szigetelés készült, egyes vezetékek méretezése nem megfelelő.
Miután a fentiek alapján, figyelemmel arra is, hogy az ugyanolyan meghibásodás okaira nézve egymással ellentétes szakvélemények keletkeztek, a jelen ügyben keletkezett szakvélemény pedig nem tekinthető aggálytalannak, a Pp. 189. §-ának (3), illetve (4) bekezdése értelmében megalapozott döntés csak a bizonyítás kiegészítése, a hiba okainak egyértelmű tisztázása után hozható. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság ítéletének azon részét, amellyel a megyei bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta, továbbá a megyei bíróság ítéletének a lakások alulfűtöttségére vonatkozó elutasító rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 30 852/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás