GK BH 1989/236
GK BH 1989/236
1989.06.01.
A szállító a kikötött sürgősségi felár egy részére sem tarthat igényt, ha az oszthatatlan szolgáltatást határidő alatt nem teljesíti maradéktalanul [Ptk. 317. § (2) bek.; GKT 74/1973. sz.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 110 240 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt, mert az alperes acélszerkezetek szállításáról kiállított számlájának összegéből a követelt összeget törölte.
Ellentmondásában az alperes arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező acélszerkezeteket a felperes a megjelölt határidőre nem szállította le hiánytalanul, a kapcsolódó alátétek, csavarok és egyéb tartozékok szállítása a határidő után történt. Álláspontja szerint erre tekintettel a felperes nem tarthat igényt a sürgősségi felárra.
A felperes újabb beadványában – nem vitatva a csavarok későbbi szállítását – arra hivatkozott, hogy a szerelési munkákat a csavarok szállítását megelőzően egyéb okból nem kezdhette volna el az alperes.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 110 240 Ft-ot és ennek késedelmi kamatát. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy a szerződéstervezetet a felperes 1987. május 18-án küldte meg az alperesnek, az alperes pedig azt 1987. június hó 3-án írta alá. Arra tekintettel, hogy az utóbbi időpontra a szállítás – így a tartozékok szállítása is – megtörtént, a bíróság úgy értékelte, hogy az alperes a későbbi szállítás ellenére elfogadta a szerződésben az acélszerkezeti elemekre vonatkozóan kikötött 25 %-os felárat. Ennek alapján kötelezte a bíróság az alperest a keresetben megjelölt összegnek a felperes részére való megfizetésére.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy az acélszerkezetek tartozékai a felperes szolgáltatásának részét képezik, ezeket pedig a felperes a megjelölt határidő után szállította. Álláspontja szerint a felperes nem teljesítette a sürgősségi felár felszámításának szerződésben megjelölt feltételeit.
A fellebbezésre a felperes észrevételeket tett, és kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Nem vitatta, hogy az általa szállított acélszerkezeti elemek a csavarok nélkül nem használhatók fel, de megjegyezte, hogy a csavarok ellenértékére a sürgősségi felárat nem is számította fel. Ismét hivatkozott arra, hogy az alperes a szállítás időpontjában nem is tudta volna az acélszerkezetek szerelését végezni a betonalapozási munkák készültségi fokára tekintettel.
A fellebbezés alapos.
A felperesi követelés alapját képező „rendszergazdai és szállítási szerződés” kikötése értelmében a felperes az acélszerkezeti elemekre 25 %-os felárat számíthat fel abban az esetben, ha az elemek szállítása 1987. május 10-ig megtörténik. A per adatai szerint az acélszerkezeti elemeket 1987. május 8-án, a tartozékokat azonban csak 1987. május 21-én adták át.
A szerződésben megjelölt acélszerkezetek tartozékokkal együtt képezik a felperes szolgáltatását, amely szolgáltatás az állandó ítélkezési gyakorlat szerint (GKT 74/1973. sz. állásfoglalás) nem osztható, és erre irányuló akaratot a felek szerződése sem tartalmaz. Tényként állapítható meg, hogy a szolgáltatás részét képező tartozékok szállítása a felek által meghatározott szállítási határidőt követően történt, a szállító tehát nem teljesítette a sürgősségi felár felszámításának alapját képező szerződéses feltételt. Azáltal, hogy a felperes az oszthatatlan szolgáltatás egy részét késve teljesítette, szerződésszegésének következményei az egész szerződésre nézve beálltak [Ptk. 317. §-ának (2) bekezdése]. Már csak ezért is tarthatatlan álláspont, hogy a szerződésszegés ellenére előnyhöz kíván jutni.
Az a tény, hogy az alperes a per tárgyát képező szerződést a szóban levő szállítások megtörténte után írta alá, nem értékelhető akként, hogy a szerződésben meghatározott feltételek hiányában is vállalta volna a sürgősségi felár megfizetését. A szerződés tartalma szerint ugyanis a felperest csak a megállapított határidőben történő szállítás esetén illeti meg a sürgősségi felár. Az pedig az ügy elbírálásánál mellékes körülmény, hogy az alperes mikor kezdhette meg a szerkezetek beépítését.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 31 009/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás