GK BH 1989/241
GK BH 1989/241
1989.06.01.
I. A bíróság az előtte folyamatban levő perhez nem egyesítheti azt a pert, amely – akár a benne részt vevő személyek, akár a per tárgya miatt – más bíróság kizárólagos illetékessége alá tartozik [Pp 42. §, 43. § (1) bek., 149. § (2) bek., 367. § (1) bek. a) pont, 382. § (2) bek.].
II. Ahhoz a bírósághoz, amelyik illetékességének hiányát az adott ügyben egyszer már jogerősen megállapította, a keresetlevél akkor sem tehető vissza, ha utóbb a korábbi áttétel okául szolgáló kizárólagos illetékességi ok megszűnt [Pp 129. § (2) bek.; GK 3. sz.]
A peres felek közötti jogvita szavatossági kötelezettségből eredő számlaköveteléssel kapcsolatos. A felperes jogosultkénti igényét érvényesítve 223 715 Ft és kamata megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben.
Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes a védekezésén kívül külön keresetet is előterjesztett a budapesti székhelyű F. Külkereskedelmi Vállalat ellen. Az egyesítés folytán a II. r. alperesként perbevont F. Külkereskedelmi Vállalat a Pp. 367. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással a keresetlevél áttételét kérte a kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Bírósághoz.
A megyei bíróság helyt adott a II. r. alperes kérelmének, és 1987. április 30-i jogerős végzésével – az egyesítés következtében – mindkét alperessel szembeni keresetet áttette a Fővárosi Bírósághoz. Indokolása szerint a Pp. 367. §-a (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel hozta meg döntését „mivel a II. r. alperes külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezet”.
A Fővárosi Bíróság 1987. július 29-i végzésével az I. r. alperesnek a II. r. alperes elleni keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert az I. r. alperes – felhívás ellenére – nem pótolta keresetének hiányát. E végzés is jogerőre emelkedett. A Fővárosi Bíróság 1988. február 24-re tárgyalást tűzött, melyre a perben maradt feleket megidézte. A felek ekkor egyezően kérték a kereset visszatételét a megyei bírósághoz. A Fővárosi Bíróság ennek alapján hozott 10. sorsz. jogerős végzésével a per iratait áttette a megyei bírósághoz. Indokolásában megállapította, hogy kizárólagos illetékességi ok már nem áll fenn, az alperes pedig érdemi védekezést nem terjesztett elő. Ezért a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti általános illetékességgel rendelkező megyei bírósághoz „a pert áttette”.
A megyei bíróság a keresetlevél áttétele után, 1988. március 18-án, hozott végzésével szintén megállapította illetékességének hiányát, és az iratokat a Legfelsőbb Bíróságnak megküldte az eljáró bíróság kijelölése végett. Indokolásában utalt a Pp. 129. §-ának (2) bekezdésében írtakra.
A Pp. 42. §-a szerint a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. A Pp. 43. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a bíróság illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, vagy a 41. §-on alapul, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az alperes a fizetési meghagyás elleni ellentmondásán kívül érdemi védekezést is előterjesztett, amikor a megyei bíróságon 1987. április 22-én tartott tárgyaláson bejelentette, hogy külön pert indított a F. Külkereskedelmi Vállalat ellen. Az utóbbi elleni per – annak külkereskedelmi vonatkozása miatt – a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége alá tartozik, ennélfogva a megyei bíróság az előtte folyó perhez ezt a pert nem egyesíthette volna [Pp 149. § (2) bek.; GK 3. sz. állásfoglalás]. Akkor járt volna el helyesen, ha csupán a külkereskedelmi vonatkozású keresetlevelet teszi át a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése szerint a Fővárosi Bírósághoz, az eredeti per tárgyalását pedig folytatja. Az eltérő illetékesség a Pp. 382. §-ának (2) bekezdése alapján általában nem akadálya a perek egyesítésének, de a kizárólagos illetékesség esetében az egyesítést csak a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság rendelheti el.
A Fővárosi Bíróság 10. sorsz. végzése, a Pp. 129. §-ának (2) bekezdésében írt tilalomba ütközik, mivel a megyei bíróság korábban már megállapította illetékességének hiányát. Ezért a Fővárosi Bíróság akkor járt volna el helyesen, ha észlelve illetékességének hiányát, az iratokat kijelölés végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette volna fel. A perbeli jogvita elbírálására – az alperes székhelyére tekintettel – a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság illetékes, a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége pedig a II. r. alperes perbeli kiesése folytán már nem áll fenn. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a negatív hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntetve, a per tárgyalására az általános hatáskörrel rendelkező Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 644/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás