MK BH 1989/246
MK BH 1989/246
1989.06.01.
Ha a felmondás indokai nem felelnek meg a valóságnak, és a felmondásra kizárólag a dolgozó közérdekű bejelentése, valamint a munkáltató vezető beosztású dolgozójával való ellentéte miatt került sor, a munkaügyi vitát eldöntő szervnek a felmondást hatálytalanítania kell. [1967: II. törvény1 26., 29. §; MK 95. sz.]
A felperes 1985. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában, és az ipari főágaihoz tartozó technológiai ágazatnak volt a vezetője. Az alperes elnöke az 1987. április 16-án kelt intézkedésével – az alperes termelőszövetkezet vezetősége döntése értelmében – munkaviszonyát 1987. május 15. napjára felmondta, és a felmondási időre a munkavégzés alól felmentette. A felmondást azzal indokolta, hogy a felperes által irányított tevékenység az elvárt eredményt a felperesnek felróható okból nem hozta, indokolatlan az improduktív létszám abban a tevékenységi körben, továbbá nem működött közre az üzemág eredményessé tétele érdekében.
A felperesnek a felmondás hatálytalanítására irányuló kérelmét a szövetkezet döntőbizottsága a határozatával elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felmondás indoka valós és alapos.
A felperes a határozat megváltoztatása, munkaviszonya helyreállítása, elmaradt munkabére és a felmondással összefüggésben keletkezett kára megfizetése iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Előadta, hogy a felmondást közvetlenül megelőzően két alkalommal tett közérdekű bejelentést az alperes elnökénél az által vezetett ágazat gazdaságossá tétele érdekében, és e bejelentésekben felhívta a figyelmet a fő-ágazatvezető visszaéléseire is. A felmondás e bejelentéseinek a megtorlása.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felmondás hatályban tartását kizárólag létszámcsökkentés miatt kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felmondás alakilag megfelel az Mt.-ben írt előírásoknak, ugyanakkor a felperes felmondási tilalom alatt nem állt a felmondás kiadásakor. A felmondási ok – az átszervezés miatti létszámcsökkentés ténye – valós és alapos. A felperes és a fő-ágazatvezető között megromlott viszony az alperest legfeljebb motiválhatta a felperes személye kiválasztásakor. A felmondás nem áll összefüggésben a felperes közérdekű bejelentéseivel sem.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1967: II. törvény 26. §-ának (1) bekezdése szerint a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A (2) bekezdés szerint a munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
A munkaügyi bíróság az ítélete indokolásában helytállóan utalt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 95. számú állásfoglalására. Az ítélkezési gyakorlat szerint a felmondás indokolásának több követelménynek kell megfelelnie, így valósnak és alaposnak kell lennie. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a munkáltató az egyébként alakszerűen szabályos felmondásában a felmondás jogát társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e, hogy a felmondásra nem azért került-e sor, mert a dolgozó helytálló bírálatot gyakorolt, közérdekű észrevételt, bejelentést tett, s eltávolítása nem megtorló célú-e.
E körben a munkaügyi bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, de annak eredményét nem okszerűen értékelte. A per adatai szerint a felperes mind az alperes elnökéhez, mind az alperes termelőszövetkezet-felügyeleti hatóságához közérdekű bejelentést tett. Ennek célja az általa vezetett ágazat gazdaságosabbá tétele, de egyben felhívta az alperes figyelmét K. A. fő-ágazatvezető szabálytalanságaira, visszaéléseire is. Az alperes elnöke 1987. április 15-én megjelent a részlegnél K. A.-val, és tisztázni akarta a felperes bejelentésének tartalmát. A megbeszélés eredményre nem vezetett, K. A. kijelentette, nem hajlandó a felperessel tovább dolgozni. Az alperes elnöke erre felhívta a felperest, hogy mondjon fel, amire a felperes nem volt hajlandó. Ekkor közölte vele az alperes elnöke, hogy akkor a termelőszövetkezet fogja felmondani a munkaviszonyát.
Kétségtelen, hogy az alperes termelőszövetkezet veszteséges volt az előző évben, és a megyei tanács elnöke, valamint az alperes elnöke között 1987. februárjában egy megállapodás-tervezet jött létre a veszteség felszámolására és az ágazatok gazdaságossá tételére. Az alperes elnöke csak 1987. április 27-én készítette el azt az intézkedési tervet, amelyet május 11-én kívánt a vezetőség elé terjeszteni, és amelynek egyik pontja bizonyos létszámcsökkentéseket elhatározott.
Megállapítható tehát, hogy 1987. április 16-án nem létezett még olyan jóváhagyott, létszámcsökkentést előirányzó intézkedési terv, amely a felperes munkakörét érintette volna. A felmondásra a felperes közérdekű bejelentése miatt, K. A. védelmében került sor. E következtetést alátámasztja az is, hogy a munkaügyi per alatt K. A. bejelentést tett a felperes ellen közveszélyes munkakerülés miatt. Megtiltotta a megidézett tanúknak a bíróság előtt való megjelenését. Ezt a tényt is már csak akkor tisztázhatta a bíróság, amikor a felperes közérdekű bejelentése kivizsgálásának eredményeként K. A. munkaviszonya az alperesnél megszűnt.
K. Gy., az alperes gazdaságvezetője tanúként azt is vallotta, hogy 1987-ben az ipari főágazaton belüli négy ágazat felépítési rendszerében változtatás nem történt, nem alakították ki az önelszámoltató egységeket. A perben feltárt e bizonyítékokat értékelve megállapítható, hogy a felmondás oka – a felmondás időpontjában – nem volt valós és alapos, a felperes munkaviszonya nem vált tarthatatlanná az alperesnél, a felmondásra kizárólag közérdekű bejelentése és a fő-ágazatvezetővel való ellentéte miatt került sor. Az alperes tehát nem társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta a felmondás jogát.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatva az alperes felmondó intézkedését hatályon kívül helyezte, az elmaradt munkabér tekintetében pedig a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 298/1988. sz.)
1
Lásd az 1992: XXII. törvény 89. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás