BK BH 1989/256
BK BH 1989/256
1989.07.01.
Az alapcselekmény elkövetője a bűnpártolás felbujtójaként is felelősségre vonható, ha mást a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányuló magatartásra felhív [Btk. 21. § (1) bek., 244. § (1) bek. b) pont].
A városi bíróság az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett lopás vétségében, és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, míg a III. r. vádlott bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg, és ezért velük szemben büntetést szabott ki, ugyanakkor a vádlottakat a bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A tényállás szerint a vádlottak a házastársaik révén sógorok.
Az I. r. és a II. r. vádlottak az erdőben 3038 forint értékű 32 szál akácfát raktak a gépkocsira, és miközben azt hazafelé szállították, a rendőrjárőr igazoltatta őket, és megkérdezte, hogy a fát honnan hozzák. A II. r. vádlott közölte az intézkedő rendőrrel, hogy a fát a sógorától hozzák, papír is van róla, ezért az intézkedő rendőr felhívta a II. r. vádlottat, hogy a fa eredetét bizonyító igazolást vigye be a rendőrségre, és tovább engedte őket.
Ezt követően az I. r. és a II. r. vádlott felkereste a III. r. vádlottat, közölték a III. r. vádlottal, hogy az erdőből fát loptak, a lopott fával igazoltatták őket, és ennek során azt állították, hogy a fát tőle hozták, emiatt igazolásra lenne szükségük.
A III. r. vádlott ezután egy elismervényt állított ki, ezen, mint eladó azt állította, hogy eladott az I. és II. r. vádlottnak 32 db 2,5 m gömbakácot. Az így kiállított igazolást a II. r. vádlott a rendőrségen a fa eredetének igazolására bemutatta. Utóbb a való tényeket a rendőr tisztázta, a kár pedig megtérült.
A megyei bíróság szerint a megalapozott tényállásból az tűnik ki, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak azzal a szándékkal kérték és a III. r. vádlott azzal a szándékkal készítette el a valótlan tartalmú magánokiratot, hogy azzal az I. és a II. r. vádlottak sikeresen tudják bizonyítani a fa eredetét, és így mentesüljenek az ellenük indítandó büntetőeljárástól. A cél tehát a büntetőeljárás sikerének meghiúsítása volt.
A Btk. 244. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bűnpártolás vétségét követi el, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a büntetőeljárás sikerét meghiusítani törekszik.
E törvényi tényállásban foglalt cselekményt merítette ki a III. r. vádlott, amikor az I. és a II. r. vádlottak kérésére, felbujtására a valótlan tartalmú okiratot elkészítette, és azt a társai rendelkezésére bocsátotta.
A hamis tartalmú magánokirat elkészítése önmagában nem bűncselekmény, az a felhasználásával meríti ki a Btk. 276. §-ában meghatározott bűncselekményt. Az adott esetben nem az okirat készítője, hanem az alapbűncselekmény (a lopás) elkövetője szolgáltatta azt bizonyítékként a rendőrség előtt, mellyel a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűncselekmény valósult meg.
Ezért a megyei bíróság az elsőfokú ítélet minősítését, a most indokolt körben – mindhárom vádlott tekintetében – megváltoztatta, és az elsőfokú bíróság által magánokirat-hamisítás vétségeként minősített cselekményt egységesen a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott és e szerint minősülő bűnpártolás vétségnek minősítette, melyet a III. r. vádlott, mint tettes, míg az I. r. és a II. r. vádlottak, mint felbujtók követtek el. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 776/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás