BK BH 1989/265
BK BH 1989/265
1989.07.01.
A folyamatos elkövetés hiányában nem valósul meg üzérkedés, ha a vádlott két gépkocsit több mint másfél év különbséggel, haszonnal értékesít [Btk. 299. § (1) bek. a) pont 1. fordulat].
A kerületi bíróság a vádlott bűnösségét devizagazdálkodás megsértésének vétségében és üzérkedés bűntettében állapította meg, és ezért végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és kötelezte 77 500 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
1984. decemberében a vádlott a MERKUR Vállalattól előjegyzés alapján egy Skoda 120 típusú személygépkocsit vett át, aminek a vételára ekkor 122 500 forint volt. A gépkocsit a vádlott két nappal később az autópiacon eladta 155 000 forintért. A vádlott haszna tehát 32 500 forint volt.
1986. augusztusában a vádlott a MERKUR Vállalattól egy Skoda 105 típusú személygépkocsit vásárolt 120 000 forintért, amelyet néhány nap múlva eladott 165 000 forintért, tehát a haszna 45 000 forint volt.
Jogszabály ekkor tiltotta mind a három évnél fiatalabb gépkocsi magánszemélyek közötti eladását, mind pedig az üzembentartói jog átruházását, ezért fiktív zálogszerződést kötöttek, ezzel leplezték az adásvételt.
A devizagazdálkodást sértő cselekmény vonatkozásában a vádlott bűnösségére vont következtetés helyes, és a cselekmény minősítése is törvényes.
1987. évi III. törvénnyel módosított Btk. rendelkezései szerint a vádlottnak a személygépkocsik adásvételével kapcsolatos tevékenysége üzérkedésként nem értékelhető. Az új szabályozás értelmében ugyanis az üzérkedés valamennyi formája csak folyamatos tevékenységgel valósítható meg, márpedig a jelen esetben ilyenről nem beszélhetünk. A két személygépkocsi, megvétele és tovább-eladása között több mint 1 év 8 hónap telt el, egyéb hasonló tevékenység megállapíthatóságának hiányában pedig ilyen időköz alapulvételével a folyamatosság megállapítása nem jöhet szóba. A Btk. 299. §-a (1) bekezdése a) pontjának 1. fordulata folyamatos tevékenységet feltételez, az adott esetben pedig ilyenről nincs szó.
Minthogy tehát a hatályos szabályozás értelmében az üzérkedés csak folyamatos tevékenységgel valósítható meg, a másodfokú bíróság a vádlottat az e vonatkozásban emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette.
A felmentés folytán a vádlott terhén csupán a devizagazdálkodást sértő cselekménye maradt. A devizagazdálkodást sértő cselekmény elkövetési értéke a vétségi értékhatárt minimálisan haladja meg. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabásával is elérhetőnek találta a büntetési célt. A pénzbüntetés napi tételei száma meghatározásakor az elkövetés körülményeire, míg az egy napi tétel összege meghatározásakor a vádlott jövedelmi viszonyaira volt tekintettel. Ezért a vádlottat 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét pedig 150 forintban határozta meg.
A felmentésre figyelemmel mellőzte a másodfokú bíróság a vádlottnak 77 500 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezését.
(Fővárosi Bíróság 25. Bf. V. 8790/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás