BK BH 1989/266
BK BH 1989/266
1989.07.01.
Az előzetes fogvatartásban levő terhelt szabályszerű értesítésének a hiányában a fellebbezési tárgyalás megtartása és érdemi határozat meghozatala: törvénysértő [Be 254. § (1) és (3) bek.].
A városi bíróság a terheltet 15 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, 7 rb. lopás bűntette, 2 rb. lopás bűntettének kísérlete, 3 rb. lopás vétsége, rongálás vétsége és 3 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 6 évi eltiltásra ítélte.
A büntetés enyhítését célzó vádlotti és védői fellebbezés folytán másodfokon a megyei bíróság járt el, és ítéletével – a kártérítés, továbbá az eljárási illeték összegét, valamint a bűnügyi költség összegszerűségét helyesbítve – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítélete ellen – eljárási szabálysértés miatt – emelt törvényességi óvás alapos.
A Be. 6. §-a alapelvként rögzíti, hogy a terheltet megilleti a védelem joga, és a hatóságok kötelesek biztosítani, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az az eljárási törvényben meghatározott módon védekezhessék. Ehhez kapcsolódóan a Be. 44. §-ának (3), illetve (5) bekezdése szerint a terheit az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a bírósági eljárásban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. Ez az elv a fellebbezési eljárásra ugyanígy érvényes. Ezért rendelkezik a Be. 254. §-ának (1) és (3) bekezdése akként, hogy amennyiben a terheltet nem kell megidézni (Be 253. §), a másodfokú tárgyalásról értesíteni kell, mégpedig olyan időben, hogy a kézbesítés legalább öt nappal a tárgyalás előtt megtörténjék; ha pedig a terhelt fogva van, a saját vagy a védő kérelmére, a tárgyalásra elő kell állítani.
A büntető ügy irataiból megállapíthatóan a másodfokú bíróság a kitűzött fellebbezési tárgyalásra szóló értesítést 20 nappal előbb adta ki kézbesítésre az előzetes letartóztatásban levő terhelt részére.
A Gy.-i Büntetésvégrehajtási Intézet azonban már korábban közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a terheltet a M-i Büntetésvégrehajtási intézetbe szállították át, és kérték, hogy erről a másodfokú bíróságot is értesítse. Ezután a terhelt a D.-i Büntetésvégrehajtási Intézetbe került, s ez a bv. intézet 5 nappal előbb értesítette ugyancsak az elsőfokú bíróságot, hogy a BV Parancsnokság utasítására a terheltet a S.-i Büntetésvégrehajtási Intézetbe szállították.
A S.-i Büntetésvégrehajtási Intézet a másodfokú tárgyalásra szóló kézbesítési ívre 1 nappal a fellebbezési tárgyalás előtt feljegyezte, hogy az aznap 16 órakor érkezett, s mivel a körszállítás február 16-án hajnalban már elindult, így a terheltet nem tudják a másnapi fellebbviteli tárgyalásra előállítani. A bv. intézet fenti tartalmú értesítését a megyei bíróság csupán később kapta kézhez.
Mindebből kitűnően a fogva levő terhelt nem kapott szabályszerű értesítést, ennek következtében nem volt lehetősége arra, hogy a másodfokú tárgyaláson részt vehessen, s azon a törvényben biztosított jogait gyakorolhassa.
A másodfokú bíróság tehát – függetlenül attól, hogy az említett körülményről kellő időben nem szerzett tudomást – az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályt sértett, amikor az előzetes letartóztatásban levő terhelt távollétében tartotta meg a tárgyalást és hozott határozatot.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, és az ügyet új másodfokú eljárásra a megyei bírósághoz visszaküldte. (B. törv. III. 877/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás