BK BH 1989/302
BK BH 1989/302
1989.08.01.
A járművezetés tiltott átengedésének vétsége nem állapítható meg, ha a terhelt a gépkocsi vezetését gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkező, de arra alkalmas és képes személynek engedi át;
ez a cselekmény csupán szabálysértésként értékelhető [Btk. 189. 3 (1) bek.; 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 43. §].
A városi bíróság a II. r. terheltet többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettének kísérlete, ittas járművezetés vétsége és tiltott átengedésének vétsége miatt ítélte el.
A közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos tényállás lényege a következő.
A II. r. terhelt bizonytalanul vezette a személygépkocsiját a sáros, csúszós úton, ezért R. E. az útról lehaladás megakadályozása szándékával többször belenyúlt a kormányba. A bizonytalan vezetés oka az volt, hogy a II. r. terhelt nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott.
A II. r. terhelt idővel átengedte a gépkocsi vezetését R. E.-nek, bár ő említette, hogy nem rendelkezik vezetői engedéllyel és kisebb mennyiségben szeszes italt is fogyasztott.
R. E. a földúton, majd a szilárd burkolatú úton biztonságosan vezette a gépkocsit.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az első- és másodfokú ítéletek ellen a II. r. terhelt javára a járművezetés tiltott átengedése vétségének megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az irányadó tényállásból megállapítható, hogy R. E. a személygépkocsinak a földúton vezetése átvételét megelőzően mindössze fél dl. Hubertust ivott. Ennek mennyisége, valamint az a körülmény, hogy korábban több esetben a kormányba belenyúlással akadályozta meg, hogy a II. r. terhelt balesetet okozzon, a vezetés átvételét követően pedig kifogástalanul vezette a gépjárművet, azt mutatja, hogy R. E. a vezetéskor nem volt szeszes italtól befolyásolt állapotban, végül az eljárás adatai azt sem bizonyítják, hogy a jármű vezetésére egyéb okból lett volna alkalmatlan.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 189. §-ának (1) bekezdésébe felvett járművezetés tiltott átengedésének vétsége nem valósul meg pusztán azáltal, hogy az elkövető a jármű vezetését olyan személynek engedi át, aki érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
Ilyen hiány a jármű közúton vezetésének tilalmát jelenti, de az nem testesít meg egyszersmind alkalmatlanságot is. A törvényi tényállásnak eleme a járművezetésre egyéb okból való tényleges alkalmatlansága, amennyiben a vezetést átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapota nem áll fenn.
Az említett körülmények mellett – törvényi tényállási elem megvalósulása hiányában – a II. r. terhelt terhére a járművezetés tiltott átengedésének vétsége elkövetése nem állapítható meg. Cselekménye csupán a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 43. §-a szerinti szabálysértés, melynek az általa elkövetett bűncselekmények és a jelentősebb tartamú szabadságvesztés kiszabása mellett nincs jelentősége.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős első- és másodfokú bírósági ítéleteknek a II. r. terheltet járművezetés tiltott átengedésének vétségében bűnösnek kimondó rendelkezése törvénysértő, ezért a határozatok említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a II. r. terheltet a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának felhívásával a járművezetés tiltott átengedése vétségének vádja alól felmentette. (B. törv. IV. 297/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás