GK BH 1989/319
GK BH 1989/319
1989.08.01.
Készre jelentést követően a berendezés elszállításának módjában történt megállapodás nem jelent teljesítést a megrendelő részéről, ehhez képest általános elállási joga alapján – a kötelezett bizonyított kárának megtérítése mellett – jogosult a szerződéstől elállni. Jogellenesség hiányában ilyen esetben kötbérszankció nem alkalmazható [Ptk. 320. § (1) bek., 381. § (1) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT r.1 7. § (2) bek., 18. § (1) bek.].
Az alperes 1987. júniusában 1 db FMP-5 típusú görgős fékerőmérő berendezést rendelt a felperesnél. A megrendelést a felperes azzal igazolta vissza, hogy a berendezés ára 510 000 Ft, a vállalt szállítási határidő 1987. III. negyedév.
A felperes a berendezést 1987. szeptember 28-án készre jelentette, és felhívta az alperest, hogy annak elszállításáról szeptember 30-ig gondoskodjék. A készre jelentés után a felek a berendezés elszállításának módjában megállapodtak. Az alperes azonban nem ment el a berendezésért, hanem szeptember 30-án, majd október 1-jén telex útján azt közölte a felperessel, hogy a szövetkezet – váratlan nagy összegű kiadásai miatt fedezethiány következtében a berendezést nem tudja átvenni, de közölte, hogy a felperes bizonyítható kárát megtéríti.
A felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperes a megrendelt berendezés átvételét jogosulatlanul megtagadta, ezért 510 000 Ft kötbéralap figyelembevételével 76 500 Ft (15 %) kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a Ptk. 381. §-ának (1) bekezdése alapján állt el a szerződéstől, és hogy a felperes a készre jelentésnél a 3 napos határidőt nem tartotta be [7/1973. (II. 1.) MT r. 7. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a becsatolt okiratok, és a felek nyilatkozatai alapján tényként állapította meg, hogy a felek között létrejött szerződés az alperes elállása folytán meghiúsult. Ezért a 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdése, a 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 20. §-a (2) bekezdése alapján az alperest 12 %, vagyis 61 200 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Ezen ítélet ellen az alperes fellebbezett, és a kereset elutasítását kérte. A fellebbezésében előadta, hogy a Ptk. 381. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános elállási jogával élt a teljesítés előtt, ezért vele szemben meghiúsulási kötbér megállapításának nincs helye.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes azzal a nyilatkozatával, hogy a készre jelentés után a berendezés elszállításáról értesítette, lényegében a teljesítést elfogadta, és így az elállás jogát már nem gyakorolhatta.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az eddig megállapított tényállás az ügy megnyugtató eldöntéséhez nem elegendő.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes a szerződést megszegte, s így meghiúsulási kötbért kell fizetni. Az eddigi peradatok alapján ugyanis az állapítható meg, hogy az alperes a szerződés teljesítése előtt a Ptk. 381. § (1) bekezdése alapján az általános elállási jogával élt. A jogszabályon alapuló elállás egyrészt nem jogellenes, másrészt a szerződést felbontja [Ptk. 320. § (1) bek.], ezért szerződésszegésről s ehhez képest kötbérfizetési kötelezettségről nem lehet szó. Az alperes erre irányuló kereset alapján a felperes kárát köteles megtéríteni.
Eltérő jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróság a kártérítés kérdésével nem foglalkozott. Ezért a megismételt eljárásban a Pp. 146. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak fel kell hívni a felperest az őt megillető jog megfelelő gyakorlására. Amennyiben a felperes a keresetét kártérítésként előterjeszti, az elsőfokú bíróságnak e körben a bizonyítási eljárást le kell folytatnia. Ennek során a felperes köteles bizonyítani, hogy az alperes elállása folytán érte-e és milyen összegű kár.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 447/1988. sz.)
1
A gazdálkodó stervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló MT rendeletet az 1993: XCII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás