• Tartalom

1989. évi XXXIII. törvény

1989. évi XXXIII. TÖRVÉNY

a pártok működéséről és gazdálkodásáról1

2011.12.22.

A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Az Országgyűlés ezért az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §2 E törvény hatálya azokra a egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

II. Fejezet

A párt működése

2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.

(2)3

III. Fejezet

A párt megszűnése

3. § (1) A párt megszűnhet:

a) más párttal való egyesüléssel,

b) két vagy több pártra való szétválással,

c) feloszlással,

d) a bíróság által való feloszlatással vagy

e) megszűnésének megállapításával.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

(3)4 A bíróság az ügyészség indítványára — a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával — megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

(4)5 A (3) bekezdésben említett esetben a egyesület megszűnésének vagyoni következményeire továbbra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(5)6 A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket;

b) a párt kíván-e alapítványt létrehozni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait a zárlati munkák elvégzését követően átadja a bíróságnak.

(7) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

c) hogy fennmaradó vagyonát a 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

IV. Fejezet

A párt vagyona és gazdálkodása

4. § (1)7 A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből8 juttatott támogatásból, az állam által e törvény 5. §-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2)9 A párt részére — a 4. § (1) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve — költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében említett alapítvány céljaira.

(4) Az a párt, amely a (2)—(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét — az Állami Számvevőszék felhívására — tizenöt napon belül az állami költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(5)10 Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

5. § (1)11 E törvény alapján az állam tulajdonából — a (2) bekezdésben foglaltak szerint — állami költségvetési támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek ingyenesen a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok az ott meghatározott tulajdoni hányadok szerint.12

(2)13 A párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át — egyenlő arányban — az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.

(3)14 A költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(4)15 A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.

6. § (1)16 A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:

a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;

b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

(2)17 A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.

(3) A párt vállalatot hozhat létre (Ptk. 70. § (1) bekezdés), továbbá egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.

(4) A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.

(5)18 Ha a párt az (1)—(4) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti a 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

7. § Ha a párt a 3. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

8. §19 (1) Ha a párt a 3. § (1) bekezdése c)-e) pontjának megfelelően szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött — az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló — bizottság dolgozza ki. Az alapítvány létrehozásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az (1) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

9. § (1)20 A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is – e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint – közzétenni.

(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.

(3)21 A párt gazdálkodására egyebekben a egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

IV/A. Fejezet22

A párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány

9/A. § (1) A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, az e §-ban meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre.

(2)23 A költségvetési támogatás kifizetése naptári negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(3)24 A költségvetési támogatásra az adott negyedévben az az alapítvány jogosult,

a) amelyet olyan párt alapított, amely az adott negyedév első napján az 5. § (2) bekezdése alapján költségvetési támogatásra jogosult, és

b) amelynek alapító okirat szerinti célja kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányul.

(4)25 A költségvetési támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint az állami költségvetésben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.

(5)26 A költségvetési támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők utolsó általános választásán az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg.

(6)27 A költségvetési támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.

(7)28

(8) Pártonként csak egy alapítvány részesíthető az e § szerinti költségvetési támogatásban.

V. Fejezet

A párt gazdálkodásának ellenőrzése

10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

(2) Államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésre nem jogosult.

(3)29 Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési támogatásban részesültek.

(4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg — a párt vagy annak tagja vonatkozásában — hatályát veszti minden olyan jogszabályi rendelkezés, amely valamely párt vagy annak tagjával kapcsolatban rendelkezést tartalmaz.

12. §30

13. §31

14. § Az e törvény hatálybalépésekor működő pártoknak a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket. E pártok bejegyzése nem érinti jogi személyiségük jogfolytonosságát.

15. §32 Ha már bejegyzett egyesület pártként kíván működni, köteles bejelenteni a bíróságnak, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és alapszabályát egyidejűleg a bíróságnak benyújtani.

16. §33 Pártként az a egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével, illetőleg a 15. §-ban említett bejelentésével egyidejűleg a 2. számú mellékletben meghatározottak szerinti vagyonmérlegét a bírósághoz benyújtotta.

17. §34

18. § (1) Az a párt, amely a 6. § (3)—(4) bekezdésében meghatározott tilalom alá eső gazdasági tevékenységet folytat, 1989. december 31-ig köteles ezt a helyzetet megszűntetni.

(2) A pártok szervezeteit a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében, az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél 1989. december 31-ig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen 1990. december 31-ig, az egyéb munkahelyeken az országgyűlési képviselői választások előtt legalább kilencven nappal kell megszűntetni.

(3) A 2. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétes helyzetet 1989. december 31-ig kell megszűntetni.

19. §35

1. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
törvényhez36


A pártok beszámolója

Bevételek:

1. Tagdíjak

2. Állami költségvetésből származó támogatás

3. Képviselői csoportnak nyújtott állami támogatás

4. Egyéb hozzájárulások, adományok

4.1. Jogi személyektől
4.1.1. Belföldiektől (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
4.1.2. Külföldiektől (a 100 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
4.2. Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól
4.2.1 Belföldiektől (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
4.2.2. Külföldiektől (a 100 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
4.3. Magánszemélyektől
4.3.1. Belföldiektől (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
4.3.2. Külföldiektől (a 100 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)

5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel

6. Egyéb bevétel

Összes bevétel a gazdasági évben


Kiadások:

1. Támogatás a párt országgyűlési csoportja számára

2. Támogatás egyéb szervezeteknek

3. Vállalkozások alapítására fordított összegek

4. Működési kiadások

5. Eszközbeszerzés

6. Politikai tevékenység kiadása

7. Egyéb kiadások

Összes kiadás a gazdasági évben

2. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez

VAGYONMÉRLEG

A vagyon megnevezése    Ft-ban

1. Állóeszközök és beruházások

11. Ingatlanok

12. Gépek, berendezések és felszerelések

13. Járművek

16. Üzemkörön kívüli állóeszközök

17. Állóeszközök értékcsökkenése

18. Jóléti állóeszközök

19. Beruházások

2. Készletek

21. 22. Anyagok

23. Fogyóeszközök

25. Befejezetlen termelés és félkész termék

26. Késztermék

27. 28. Áruk

29. Jóléti készletek

3. Pénzügy és bankszámlák

31–32. Pénz- és bankszámlák

33. Adósok, vevők

35. Elszámolás munkavállalókkal

37. Egyéb elszámolások

38. Elkülönített elszámolások

39. Átmenő aktívák


Eszközök összesen

A vagyon forrása    Ft-ban

3. Pénzeszközök

326. Beruházási juttatás

34. Szállítók

35. Elszámolás a munkavállalókkal

36. Elszámolás az állami költségvetéssel

37. Egyéb elszámolások

39. Átmenő passzívák

4. Alapok

41. Állóeszközök alapjai

42. Forgóeszközök alapjai

43. Tartalékok

44. Érdekeltségi alapok

45. Kölcsönadott és kapott eszközök alapjai

46. Egyéb alapok

48. Elkülönített alapok

49. Évi mérleg és eredményszámlák


Források összesen

3. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez37

A pártok tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzéke

Ingatlan megnevezése

Párt neve

Tulajdoni arány

 

 

 

Budapest II.,
Bem tér 3.

Magyar Demokrata Fórum

1/1

 

 

 

Budapest V.,
Mérleg u. 6.

Szabad Demokraták Szövetsége

1/1

 

 

 

Budapest V.,
Belgrád rkp. 24.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

1/1

 

 

 

Budapest VI.,
Lendvay u. 28.

Fiatal Demokraták Szövetsége

1/1

 

 

 

Budapest VIII.,
Köztársaság tér 26.

Magyar Szocialista Párt

1/1

 

 

 

Budapest XII.,
Nagy Jenő u. 5.

Kereszténydemokrata Néppárt

86/100

 

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

14/100''

1

A törvényt az Országgyűlés az 1989. október 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. október 30.

2

Az 1. § a 2011: CLXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (2) bekezdését az 1993: CX. törvény 261. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 3. § (3) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 81. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 3. § (4) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 81. § c) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 3. § (5)-(7) bekezdését az 1992: LXXXI. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

7

A 4. § (1) bekezdése az 1991: XLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-ára tekintettel az állami költségvetés alatt a központi költségvetést kell érteni.

9

A 4. § (2) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 4. § (5) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 5. § (1) bekezdése az 1991: XLIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (2) bekezdése az 1991: XLIV. törvény 2. §-ával , második mondata az 1992: LXXXI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

Az 5. § eredeti (3) bekezdését az 1990: LXII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte, egyidejűleg az eredeti (4)-(5) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés az 1992: LXXXI. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

Az 5. § eredeti (5) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1990: LXII. törvény 1. §-a, a (4) bekezdés e módosító törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

16

A 6. § (1) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 6. § (2) bekezdése a 2007: CXXVII. törvény 266. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni; lásd még a 261. § (4)–(8) bekezdését, valamint a 269. §-át.

18

A 6. § (5) bekezdését az 1992: LXXXI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

19

A 8. § az 1992: LXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

20

A 9. § (1) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

21

A 9. § (3) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 81. § d) pontja szerint módosított szöveg.

22

A IV/A. fejezetet (9/A. §-t) a 2003: XLVI. törvény 1. §-a iktatta be.

23

A 9/A. § (2) bekezdése a 2008: LI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. negyedik negyedévi költségvetési támogatások kifizetésére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak 2008. október 15-ig kell megtörténnie.

24

A 9/A. § (3) bekezdését az Alkotmánybíróság a 63/2008. (IV. 30.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2008. szeptember 30. napjával. A 9/A. § (3) bekezdését újonnan a 2008: LI. törvény 1. §-a iktatta be.

25

A 9/A. § (4) bekezdése a 2008: LI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

26

A 9/A. § (5) bekezdése a 2008: LI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

27

A 9/A. § (6) bekezdését az Alkotmánybíróság a 63/2008. (IV. 30.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2008. szeptember 30. napjával. A 9/A. § (6) bekezdését újonnan a 2008: LI. törvény 1. §-a iktatta be.

28

A 9/A. § (7) bekezdését a 2008: LI. törvény 4. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 10. § (3) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

30

A 12. §-t a 2008: LI. törvény 4. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 13. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 54. pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 15. § a 2011: CLXXV. törvény 81. § c) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 16. § a 2011: CLXXV. törvény 81. § c) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 17. §-t a 2008: LI. törvény 4. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 19. §-t a 2008: LI. törvény 4. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

Az 1. számú melléklet az 1992: LXXXI. törvény 9. §-ával, illetve mellékletével megállapított szöveg.

37

A 3. számú mellékletet az 1991: XLIV. törvény 3. §-a iktatta be a szövegbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére