GK BH 1989/33
GK BH 1989/33
1989.01.01.
A bíróság ítélete alapján kijavítandó épület hibája miatt díjleszállítás csak akkor követelhető, ha a kijavítás nem járt megfelelő eredménnyel. Az ezt megelőzően érvényesített ilyen igény idő előtti [Pp 130. § (1) bek. pont].
A felek építési szerződést kötöttek a felperes 5. számú raktárának megvalósítására. A létesítmény 1980. december 18-án került átadás-átvételre. A raktár tetőzete röviddel az átadás után beázott, ami miatt a felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az alperest a raktár tetőszigetelésének 60 napon belül történő kijavítására kötelezte, a még érvényesített díjleszállítási igényre nézve a kereseti követelést – idő előttiségre tekintettel – elutasította. A kijavított tetőszigetelést a felperes 1985. október 16-án vette át. Ezt követően a felperes szakértői vélemény alapján 10 millió forint díjleszállítási igényét az alperesnek bejelentette, ennek megfizetése elől azonban az alperes elzárkózott.
A felperes az elsőfokú bírósághoz 1986. február 14-én érkezett keresetében díjleszállítás címén 10 millió forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni, amit a jelen eljárásban előterjesztett szakvélemény alapján 11 707 448 Ft-ra emelt fel, és bejelentette, hogy a felemelt keresetén felül még további kártérítési igénye is van, ami abból adódik, hogy a tető további javításra szorul.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a tetőszigetelést kijavította, és a javítása eredményeként a tető teljes értékű. Ettől eltekintve elévülési kifogást is támasztott, mert az átadáshoz képest 1985. december 18. napján a kötelező alkalmassági idő is eltelt, ami jogvesztéssel jár. Megítélése szerint a felperes karbantartási kötelezettségét elmulasztotta, és a tető meghibásodásában ennek a körülménynek is szerepe van.
A felperes észrevétele szerint a kijavítással az alperes csak a tető beázását szüntette meg, a tetőszigetelés egyéb hibáit nem javította ki, minthogy erre csak a tető újraszigetelésével lenne lehetőség.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest díjleszállítás címén 11 707 448 Ft és 35 932 Ft perköltség, valamint 300 000 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az alperes elévülési kifogásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Ptk 308. §-ának (4) bekezdése értelmében a kijavított tető 1985. október 16-án történt átadás-átvételével az elévülési idő újra kezdődött, mivel a raktárépület tetőszigetelése a dolog jelentősebb részének tekinthető, és a javítás az egész tetőt érintette. Egyébként a szakértői vélemény bizonyította, hogy az alperes a javítási munkákat szakszerűtlenül végezte el. A beázások továbbra is fennállanak. A tető felületén a víz tócsákban áll, és a lefolyók a tetőfelület síkja fölé emelkednek.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Megismételte elévülési kifogását és azt, hogy az elsőfokú bíróság ítélt dolog tekintetében döntött. Álláspontja szerint a felperesnek az igényelhető szavatossági jogokra vonatkozó választási joga már nincs. Vitatta, hogy a kijavítás megtörténtével a szavatossági igény elévülése újra kezdődött volna. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság által elfogadott szakvélemény megalapozatlan. A szakvélemény kevés számú mintavételen alapul. Legalább 100 mintát kellett volna megvizsgálni a ténylegesen megvizsgált 5 mintával szemben. A szakértő nem tette vizsgálat tárgyává a felperes közrehatását a hiba keletkezésében, holott a felperes karbantartási kötelezettségét rendre elmulasztotta. Kifogásolta a szakértő értékcsökkenés mértékét megállapító módszereit, minthogy az sem vállalata, sem pedig az általa megbízott műszaki szakemberek számára nem követhető. Erre tekintettel más szakértő bevonását indítványozta.
A fellebbezésre a felperes által adott észrevétel az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a tetőszigeteléssel kapcsolatban díjleszállítás azért indokolt, mert az alperes a tetőszigetelés hibáit kiváltó okokat nem szüntette meg, és emiatt esőzés esetén a tető-héjazaton áll a víz.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a felperes keresete érdemben nem lett volna tárgyalható.
A felperes szavatossági igénye tárgyában jogerős ítéletek születtek, amelyekben a bíróság az alperest a hibás tetőszigetelés 60 napon belüli kijavítására kötelezte. Már az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a kijavítás mellett érvényesített díjleszállítási igény a kijavítás elvégzése után válhat esedékessé, és ezért azt időelőttiség címén elutasította, bár erre tekintettel a per megszüntetésének lett volna helye. Az alperes a kijavítási kötelezettségének a szakértő, de az alperes saját előadása szerint is még nem tett eleget. Változatlan tehát az a korábbi ítéleti álláspont, hogy a tető szigetelés a kijavítás után csökkent értékű marad-e, és ehhez képest a felperesnek keletkezik-e és milyen összegű díjleszállítási követelése. A felperes díjleszállítási igénye tehát ez idő szerint nem állapítható meg, az már nem látta el a felperes jogi képviseletét, mert az ennek alapjául szolgáló jogviszony korábban megszűnt.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 257. §-ában meghatározott jogkörében eljárva az elsőfokú bíróságnak a bírság kiszabásáról rendelkező végzését hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Gf. V. 30 821/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás