BK BH 1989/339
BK BH 1989/339
1989.09.01.
A bírósági mentesítés iránti kérelem téves elutasítása a várakozási idő számítására vonatkozó szabályok helytelen alkalmazása miatt [Btk. 48. S (1) és (2) bek., 103. § (1) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság a kérelmezőnek a bírósági mentesítés iránt előterjesztett kérelmét elutasította.
A kérelmezőt a bíróság társtettesként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre, 3 évre a közügyektől eltiltásra és 1500 forint vagyoni előny megfizetésére ítélte.
Az elítélt a szabadságvesztés büntetését 1980. december 9. napján kezdte meg, és a szabadságvesztésből 1982. április 9. napján feltételes kedvezménnyel szabadult, a feltételes szabadság 1983. április 9. napján eredményesen letelt.
Az elítélt 1987. december 23. napján kérelmet terjesztett elő, hogy a bíróság mentesítse azon hátrányos következmények alól, melyeket a fenti elítéléshez a jogszabály fűz.
A Btk. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bíróság a bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén öt év eltelt.
A fentebb leírtakból kitűnően a kérelmező vonatkozásában a bírósági mentesítéshez szükséges, a szabadságvesztés végrehajthatósága megszűnésétől számított 5 év még nem telt el, így a bíróság a bírósági mentesítésben részesítéshez szükséges érdemesség vizsgálata nélkül a kérelmet, mint idő előttit elutasította.
Az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg, hogy az elítélt vonatkozásában a mentesítés törvényi előfeltétele, az öt éves várakozási idő még nem telt el, így a kérelme idő előtti. A várakozási idő számítását illetően figyelmen kívül hagyta a Btk. 48. §-a (2) bekezdésének rendelkezését.
Ha az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, és ez anélkül telt el, hogy megszüntették volna, a büntetést azon a napon kell kiállottnak tekinteni, amikor a feltételes szabadság letelt. Ez azonban méltánytalan lenne, ha a szabadságvesztés hátralévő része egy évnél rövidebb, mert így a feltételes szabadságra bocsátás következtében később kezdődnék a mentesítés határideje, mint ha az elítéltet nem bocsátották volna feltételes szabadságra. Ezt az ellentmondást küszöböli ki az említett Btk. 48. -ának (2) bekezdése, mely szerint ilyen esetben a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
Ennek megfelelően az elítélt büntetését a hátralévő rész utolsó napjával, tehát 1982. december hó 8. napjával kell kitöltöttnek tekinteni, amiből következik, hogy a Btk. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt várakozási idő eltelt. Így a városi bíróságnak a mentesítésre irányuló kérelmet érdemben kellett volna elbírálnia. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 213/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás