BK BH 1989/344
BK BH 1989/344
1989.09.01.
A szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetés nem azonos a post-alkoholos állapotban való vezetéssel [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
A városi bíróság ítéletével a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 80 napi tétel pénzbüntetésre és a „B” kategóriájú közúti gépjárművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy a főbüntetés egy napi tétele összegét 120 forintban állapította meg. Egyidejűleg az ittas járművezetés szabálysértése miatt a terhelt ellen indított eljárást megszüntette.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a délutáni és az esti órákban, nagyobb mennyiségben fogyasztott szeszes italokat. Másnap a délelőtti órákban a személygépkocsiját a közúton vezette. Egy kerékpáros előzése közben hátrafordult, és emiatt áttért a menetiránya szerinti baloldali forgalmi sávba, ahol a sértett által vezetett, vele szemben közlekedő személygépkocsival összeütközött.
A veszélyhelyzetet már az összeütközés előtt a gépjárművezetők észlelték, és mindketten fékeztek, a baleset azonban ekkor már nem volt elkerülhető.
A baleset során a sértett mellkasával a kormánykerékre esett, és szegycsonttörést szenvedett.
A sérülés bekövetkezésében szerepet játszott, hogy a sértett a biztonsági övet lazán kapcsolta be.
A balesetkor a terhelt igen enyhe fokú – vérében 0,73 ezrelékes – alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ügydöntő határozatot részben megváltoztatta: a pénzbüntetést a napi tétel összegének érintetlenül hagyása mellett a napi tételek vonatkozásában 150 napra emelte fel, és a terheltet teljes hatókörű közúti járművezetéstől tiltotta el 1 évi időtartamra.
A megyei bíróság azonban helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak azt a jogi értékelését, hogy az ittas járművezetés szabálysértésének nincs különösebb jelentősége, és az eljárásnak ebben a részben történt megszüntetését jogszerűnek találta.
A jogerős ítéletnek a megvalósult cselekmény jogi minősítését tartalmazó rendelkezése ellen, annak törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
Az ítéleti tényállás szerint az elkövetéskor a terhelt vérében az alkoholkoncentráció a 0,8 ezreléket nem érte el, csupán megközelítette, az ügyben eljárt hatóságok azonban azt állapították meg, hogy a terhelt a jármű vezetésekor és a baleset okozásakor szeszes italtól igen enyhe fokban befolyásolt állapotban volt. Ezt a megállapítást a vért vevő orvosnak a vérvételi jegyzőkönyvben foglalt klinikai tünetekre vonatkozó megállapításai alátámasztják.
A terhelt tehát ugyan igen enyhe fokban, de alkoholos befolyásoltság állapotában vezetett gépi meghajtású járművet, ezzel okozati összefüggésbe hozható balesetet okozott, és ennek az eseménynek 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó sérültje van.
A lényeges történeti mozzanatok ellenére a megvalósult cselekményt az ügyész a vádindítványban, majd ezt követően és ezzel egyezően a bíróság úgy értékelte, hogy a járműnek igen enyhe fokú alkoholos állapotban történt vezetését, valamint a közúti baleset gondatlan okozásáért való felelősségét egymástól elválasztotta.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával, hogy a terhelttel szemben a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt kellett volna vádat emelni és a büntetőeljárást lefolytatni.
Mindezekből tehát megállapítható, hogy a bíróság törvénysértést eredményező módon alkalmazta a büntető anyagi és eljárási szabályokat.
Az ítélet tényállása ugyanakkor ellentmondásos abban a fontos ténykérdésben is, mely szerint a terhelt egyfelől igen enyhe fokban alkoholosan befolyásolt állapotban vezetett járművet és okozott balesetet, ugyanakkor az ítélet más helyen azt állapítja meg, hogy a terhelt post-alkoholos állapotban volt.
Ez a két megállapítás kölcsönösen kizárja egymást. Az orvostudomány álláspontján alapuló töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a post-alkoholos állapot nem azonos a szeszes italtól befolyásaltsággal. A post-alkoholosságon a szervezetből kiürült alkohol utáni szituációban keletkező, a közérzetben nyomot hagyó szubjektív tünetekkel járó állapot értendő.
Annak tünetei – pl. fejfájással, különféle rosszulléti tünetekkel járó másnaposság – a járművezetésre való képességet kedvezőtlen irányban befolyásolhatják. Ilyen esetben tehát nem olyan állapotról van szó, amely a biztonságos gépjárművezetést a szeszes italtól való befolyásoltság miatt korlátozná, vagy kizárná.
Az ügy bizonyítékaival alátámasztott tényállás szerint pedig a terhelt – ha kismértékben is, de – alkoholtól befolyásolt állapotban volt. Így a korábbiakban tárgyaltakra figyelemmel, esetében nem a post-alkoholossággal van okozati kapcsolatban a bekövetkezett baleset.
A történeti tényállás említett ellentmondásosságát a megyei bíróság nem észlelte, és a felülbírálat során nem küszöbölte ki, ezért a tényállás megalapozatlan, és kihatással van a jogi értékelés törvénysértő voltára is. Ennek tulajdonítható, hogy az eljárt bíróság nem észlelte a cselekménynek a vádtól eltérő súlyosabb minősülési lehetőségét, és nem utalta az ügyet bűntetti eljárásra. A büntetőeljárásban nyílott volna mód arra, hogy a bíróság végső jogi értékelését az anyagi jogi szabályok hibátlan alkalmazása mellett végezze el.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával is, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróságok saját jogi álláspontjukhoz képest is tévedtek, amikor a baleset okozása mellett külön elbírálni indítványozott ittas járművezetés szabálysértését jelentéktelennek minősítették, és ebben a részben az eljárást megszüntették. Figyelemmel a 0,8 ezreléket megközelítő és a vezetés során megnyilvánuló klinikai tünetek mellett észlelt alkoholos befolyásoltság fokára, az ilyen állapotban történt járművezetés jelentéktelen szabálysértésnek nem minősíthető.
A teljesség érdekében megjegyzendő, hogy amennyiben a megismételt eljárásban a terhelt terhére a súlyosabb minősítés szerinti bűncselekményben bűnösség kimondása válna indokolttá, úgy ez a körülmény nem feltétlenül tenné szükségessé a büntetés kiszabására vonatkozó alapügybeni rendelkezésektől eltérő döntést.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság, valamint a másodfokon eljárt megyei bíróság ítélete megalapozatlan és törvénysértő, ezért az említett határozatokat hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot a bűntetti eljárás szabályai szerinti új eljárásra utasította. (B. törv. IV. 1332/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás