BK BH 1989/348
BK BH 1989/348
1989.09.01.
Nincs helye a jármű erőszakkal elvétele bűntette megállapításának, ha a terhelt a jogtalan használat céljából a gépkocsit az ablakának betörése útján szerzi meg [Btk. 327. § (1) és (3) bek.].
A városi bíróság a terheltet jármű önkényes elvételének bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 10 hónapi – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és a közúti járművezetéstől 5 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet megelőzően a városi bíróság 1981. évben ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és a járművezetéstől 1 év 6 hónapi eltiltásra; majd 1982. évben jármű önkényes elvételének vétsége és ittas járművezetés vétsége miatt 8 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, pénzmellékbüntetésre és a járművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélte.
A vádbeli napon a terhelt a hajnali órákban – közepes fokú ittas állapotban – a parkolóban jogtalan használat végett megpróbálta felfeszíteni a vállalat tulajdonában levő pótkocsis tehergépkocsi ajtaját. Mivel a kísérlet nem járt sikerrel, a pótkocsi összekötő vasával a gépkocsi jobb oldali első ajtaja mellett a szélvédő üveget törte be, majd a motort beindítva a járművel elhajtott. A cselekmény elkövetésének időpontjában a terhelt véralkohol értéke 1,7 ezrelék volt. Magatartásával egyébként a járműben 1248 forint kárt okozott.
Az eljárt bíróság a terheltnek a jármű önkényes elvételével összefüggő cselekményét a Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése szerint minősülő jármű önkényes elvétele bűntettének minősítette.
A városi bíróság ítélete ellen a jármű igénybevételével összefüggő cselekmény jogi minősítésének téves volta, továbbá a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 327. §-ának (3) bekezdésében foglalt minősített eset megállapításának abban az esetben van helye, ha a cselekményt erőszakkal, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel hajtják végre. A törvény idézett rendelkezése és az ahhoz kapcsolódó ítélkezés gyakorlat szerint a szóban levő bűntett azonban csak akkor valósul meg, ha az elkövető jogtalan használat végett úgy veszi el az idegen, gépi meghajtású járművet, hogy annak érdekében más személye ellen alkalmaz erőszakot vagy élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést. A jármű, illetőleg annak valamely berendezése ellen intézett erőszak viszont csak az alapeset megállapítására ad törvényes lehetőséget.
Az adott esetben a terhelt nem személy, hanem dolog elleni erőszakot alkalmazott, magatartását tehát helyesen a Btk. 327. §-a (1) bekezdésének első fordulata szerinti jármű önkényes elvétele vétségének kell minősíteni.
A jelzett tévedés szükségszerűen kihatott a büntetés-végrehajtási fokozat meghatározására is, hiszen vétség esetén – figyelembe véve, hogy a terhelt nem minősül visszaesőnek – a szabadságvesztés a Btk. 44. §-a értelmében, fogházban töltendő le.
A terheltet megelőzően két alkalommal hasonló bűncselekmény miatt ítélte el a bíróság, mégpedig legutóbb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre. Ezt a cselekményét ugyancsak alkoholos befolyásoltság alatt állva, hajnalig tartó italozás után követte el, és magatartásának veszélyességét fokozza, hogy járművezetői engedéllyel nem rendelkezve egy pótkocsis tehergépkocsit vezetett. Emellett az eljárás adataiból kitűnően az utóbbi két év során a szabálysértési hatóságok két alkalommal bírságolták meg a nevezettet, s ezek közül négy esetben a felelősségre-vonásra közlekedési szabálysértés miatt került sor.
Mindezek pedig azt igazolják, hogy a terhelt személyének társadalomra veszélyessége és a bűnösségének foka oly mérvű, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül már nem érhető el. Ehhez képest tévedett a városi bíróság, amikor a terhelt esetében a Btk. 89. §-át alkalmazhatónak találta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete a jármű elvételével kapcsolatos cselekmény jogi minősítését érintően, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztése és a végrehajtási fokozat téves meghatározása miatt törvénysértő. Ezért az ítéletet e részeiben hatályon kívül helyezte, s a terheltnek a jármű erőszakkal elvétele bűntetteként értékelt cselekményét jármű önkényes elvétele vétségének minősítette, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést pedig mellőzte. Egyidejűleg megállapította, hogy a szabadságvesztést fogházbüntetésként kell végrehajtani. (B. törv. II. 234/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás