PK BH 1989/352
PK BH 1989/352
1989.09.01.
Sajtó-helyreigazítás alapjául szolgáló jogsértés megvalósul a mástól szerzett értesülés továbbadásával, híreszteléssel is. Ezért nem mentesíti a sajtót a helyreigazítási kötelezettség alól az, hogy a tudósító írásbeli bejelentésekre, szóbeszédre hivatkozással és nem saját állításaként tudósít vesztegetésről és visszaélésről [Ptk 79. § (1) bek.; PK 12.1 és 14. sz.].
A felperes kisszövetkezet kirendeltsége építésügyi szakhatósági hozzájárulást kapott kábeltelevízió, illetve nagyközösségi antennarendszer kiépítéséhez. Közérdekű bejelentések alapján a Gy.-i Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel a tevékenységgel kapcsolatban vizsgálatot végzett, és összefoglaló jelentésében foglalt véleménye szerint a szükséges engedélyezéssel kapcsolatban, a számlázásnál és az árak kialakításának a bizonylatolásnál több hiányosság, illetve szabálytalanság észlelhető.
E vizsgálat alapján az alperes napilap cikket közölt „Súlyos mulasztásokat, szabálytalanságokat tapasztaltak a népi ellenőrök – vizsgálat a kisszövetkezet gy.-i tevékenységéről” címmel. Ebben lényegében a népi ellenőrzési bizottság jelentésében foglaltakat ismertette. A cikk bevezető részében utalt arra, hogy a szerkesztőségbe megszakítás nélkül érkeznek a levelek, olvasói észrevételek, de a lap nem tudja megválaszolni, hogy miért éppen a felperes cég foghatott hozzá a gy.-i kábeltelevíziós hálózat teljes kiépítéséhez, illetve az árak mennyiben felelnek meg a tisztességes árképzés kritériumainak. Majd arról ír, hogy „a szóbeszéd szerint” a városi tanács illetékes vezetői meglepően „nagyvonalúan” jártak el, és azért nincs ezekre dokumentumokkal, szerződésekkel, árkalkulációkkal, nyilvántartásokkal stb. alátámasztható magyarázat, mert így lehetőség van a különböző visszaélések leplezésére. Sőt egyes bejelentők a megvesztegetés lehetőségét is megemlítik, mondván, senki sem lát tisztán az ügyben. A cikk befejező részében megállapítja, hogy „az ügy még nem zárult le, reméljük belátható időn belül a ma még nyitott kérdések is megválaszolásra kerülnek”.
A sajtóközlemény bevezető részével kapcsolatban a felperes a törvényes határidőben, írásban helyreigazítást kért az alperestől. Az alperes ezt megtagadta, ezért a felperes az előírt határidőn belül a bírósághoz fordult. Peresetében helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás lényege szerint a közlemény a maga egészében nem hamisítja meg, nem is tünteti fel hamis színben a valóságot, az újságcikk nem tartalmazza tényként a vesztegetést, illetve a visszaéléseket. Csupán utal a népi ellenőri vizsgálatot elindító bejelentésekben foglalt feltételezésekre, szóbeszédre. A cikk befejező része pedig annak a reménynek ad hangot, hogy ezek a bizonytalanságok később megválaszolásra kerülnek. Ezért az újságcikk a valósághoz híven tájékoztatta az olvasókat az egész város közvéleményét foglalkoztató valós problémáról.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatásával a helyreigazítás elrendelését. Előadta, hogy az újságíró megsértette kötelezettségét, amikor valótlan tartalmú híreszteléseket, a szóbeszéd szintjén mozgó megállapításokat tett közzé. A közlés nem felel meg a NEB vizsgálat eredményének, mert az nem igazolta sem a visszaéléseket, sem a vesztegetést.
Az alperes kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság hagyja helyben az elsőfokú ítéletet.
A fellebbezés alapos.
A tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, rádió, televízió, filmhíradó stb.) a társadalom életében fontos szerepet töltenek be. Kielégítik az ember természetes érdeklődési igényeit, befolyásolják a közgondolkodást, fontos eszközei a társadalmi atmoszféra kialakításának. Társadalmi rendeltetésüket azonban csak akkor tudják betölteni, ha híven tájékoztatnak a valóságról, és közléseikkel nem sértik más személyiségi jogait és érdekeit. Polgári Törvénykönyvünk a személyiséget hatékony védelemben részesíti. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Jogszabályaink a sajtóközlemény útján a személyiséget ért sérelem orvoslását a sajtó-helyreigazítás jogintézményével biztosítják.
A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint valótlan tény közlése vagy híresztelése, illetve való tények hamis színben történő feltüntetése esetén lehet kérni a sajtóközlemény helyreigazítását. A helyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésben kell értékelni (Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalásának II. pontja).
A kifogásolt sajtóközlemény összefüggéseiben, valóságos tartalma szerint a maga egészében azt fejti ki, hogy a felperes gy.-i kirendeltségének a működése tekintetében az engedélyezéssel, a számlázással és az árak kialakításának a bizonylatolásával kapcsolatban hiányosságok és szabálytalanságok történtek, és ezek a hiányosságok – a szóbeszéd, továbbá írásbeli bejelentések szerint – visszaélések, sőt vesztegetés leplezésére szolgáltak. A visszaélésekre, vesztegetésre történt utalás valótlan tényállítást fejez ki.
A sajtó-helyreigazítás rendeltetésének az érvényesülése: a valósághű tájékoztatás, a sajtó hitelének a megőrzése, illetve a közleménnyel érintett személy (közérdek vagy egyéb érdek) reális társadalmi értékelésének a biztosítása érdekében van szükség a valótlan tényállítás helyreigazítására. A helyreigazítási kötelezettség tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a közlemény csak feltételesen, lehetőségként utalt a visszaélésekre, vesztegetésre. A helyreigazítás alapjául szolgáló jogsértő közlés történhet közvetetten is: célzásokkal, utalásokkal (PK 12. számú állásfoglalás II. pontja).
Nem mentesíti az alperest a helyreigazítási kötelezettség alól az sem, hogy a vesztegetésre és a visszaélésekre való utalás nem az újságíró saját megállapításaként, hanem az írásbeli bejelentésekre és a szóbeszédre való hivatkozásként történt. Sajtó-helyreigazítás alapjául szolgáló jogsértő közlés megvalósul a mástól szerzett értesülés továbbadásával – a Ptk. szavai szerint – híreszteléssel is. A sajtó-helyreigazítás intézményének a rendeltetése a valósághű tájékoztatás, a sajtó-közleménnyel érintett fél reális társadalmi értékelésének a biztosítása. Ennek érdekében akkor is szükség van a valótlan tényközlés helyreigazítására, ha a közlés idegen forrásból származik. A jogszabály akkor is lehetővé teszi a sajtó-helyreigazítást, ha a jogsértés mástól szerzett értesülés továbbadásával valósul meg. Sajtó-helyreigazításnak helye van akkor is, ha a sajtóközlemény egyébként híven közli más személy tényállításait, nyilatkozatát (PK 14. sz. állásfoglalás I. pontja).
A sajtóközlemény kifogásolt tényállításainak a valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az alperes tevékenységével kapcsolatban visszaélésekre, vesztegetésre semmiféle adat nincs, a népi ellenőrzési vizsgálat ügyviteli és számviteli jellegű hiányosságokat tárt fel. A Pp. 345. §-ának (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a kifogásolt tényállítás valóságát akkor is a sajtószerv köteles bizonyítani, ha más személy közlésére utal (PK 14. számú állásfoglalás I. pont). Az alperes e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és helyreigazítás közlésére kötelezte az alperest. A sajtóközlemény útján megvalósult jogsértés lényegét az jelenti, hogy valótlanul utalt a felperes működésével kapcsolatban visszaélésekre és vesztegetésre. Ezt fejezi ki a Legfelsőbb Bíróság által a Pp. 345. §-ának (3) bekezdésében írtak alapján megállapított helyreigazító nyilatkozat szövege. (Pf. IV. 20 063/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás