PK BH 1989/360
PK BH 1989/360
1989.09.01.
Az antropológiai és kromoszóma vizsgálatok jelentősége az apasági perekben [Csjt. 38. § (2) bek.].
A kiskorú felperes 1982. augusztus 28-án éretten, 2830 gramm súllyal született B. P. anyától. A születési anyakönyvbe apaként N. I. került bejegyzésre, aki a vélelmezett fogamzási időben: 1981. november 2.-1932. február 28. (a 280. nap: 1981. november 22-e) az anya férje volt. A városi bíróság azonban ítéletével megállapította, hogy a gyermek apja nem az anya férje, mivel a tőle származása – a kiterjesztett vér- és szérumcsoport vizsgálat eredménye alapján – kizárt.
A felperes az 1987. február 24-én előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az apja, és tőle 1986. szeptember 1-jétől kezdődően gyermektartásdíjat is igényelt. Előadta, hogy anyja – az alperes több, eredménytelen kezdeményezés után – 1981. december 1-jén az alperessel az ő lakásukon nemi kapcsolatot létesített. Miután az anyának a fogamzási időben a férjén és az alperesen kívül mással nemi kapcsolata nem volt, a felperes kizárólag az alperestől származhat.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert – állítása szerint – közte és a felperes anyja között közösülésre egyetlen alkalommal sem került sor.
A bizonyítási eljárás adatai szerint a felperesi anya és a vele együtt élő férje 1981. nyarán családi ház építésébe kezdtek, melynek fővállalkozója az alperes volt, aki az építkezésen általában 4-5 személlyel dolgozott együtt. 1981. augusztusában a helyi iskola tornatermének a kőművesmunkáit is el kellett végezniük, amivel az alperes – az iskola átirata szerint – 1981. szeptember 1-jén végzett, 1981. októberét követően a téli időszak miatt a N. I.-ék által építtetett családi házon is félbeszakadtak a munkák, és az építkezés – egy szoba beköltözhetőségének a biztosítása után – 1982. nyarán folytatódott.
A felperes anyja és az alperes, valamint családtagjaik korábban nem ismerték egymást, az alperessel együtt dolgozó tanúk pedig az anya és az alperes közelebbi kapcsolatának semmilyen jelét nem tapasztalták.
Az anya a gyámhatóság előtt tett előadását módosítva a bírósági eljárás során azt vallotta, hogy 1981. októberétől kezdve több alkalommal közösült az épülő házban az alperessel. Az első közösülést megelőzően az alperes azzal az ürüggyel jött át hozzájuk, hogy az iskolában folyó építkezés céljára cementet kérjen kölcsön.
Az anya 1982. januárjában bizonyosodott meg a terhességéről, ekkor azonban sem az alperesnek, sem másnak nem említette, hogy születendő gyermekének az apja a férjén kívül más is lehet. Állítása szerint a gyermek megszületése után a gyermek és az alperes feltűnő hasonlósága alapján következtetett arra, hogy a kislány az alperestől származik.
A perben beszerzett orvos-szakértői vélemény szerint a vércsoport és HLA vizsgálatok összesített biostatisztikai eredménye alapján az alperes apasága 99,263 %-os, igen nagyfokban valószínű.
A városi bíróság ítéletével megállapította, hogy a kiskorú felperesnek az alperes az apja, és kötelezte őt, hogy fizessen meg a felperesnek 1986. szeptember 1-jétől havi 1500 Ft gyermektartásdíjat. Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, hogy az anya és az alperes között 1981. őszén több alkalommal sor került nemi kapcsolat létesítésére. Kifejtette, hogy bár az anya vallomása részletkérdésben ellentmondó, döntő súllyal kell értékelni a vércsoport és a HLA vizsgálatok eredményét, amelyek az alperes apaságát támasztják alá.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, mert a perben beszerzett természettudományos bizonyítékok alapján az alperes apaságát bizonyítottnak találta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A törvény helyes értelmezése mellett tehát a bíróságoknak a származási perek eldöntéséhez fűződő jelentős társadalmi és egyéni érdekre tekintettel a bizonyítási eszközök teljes körű kimerítésével hivatalból is törekedniük kell arra, hogy a gyermek vérszerinti apjának személye az elérhető legbiztosabb módon megállapítható legyen.
Az ítélkezési gyakorlat az apasági perekben különös súlyt tulajdonít az anya vallomásának, mint akinek az állított közösülésről vagy nemi viszonyról rendszerint egyedül van közvetlen tudomása, és ezért azt vizsgálja, vajon forognak-e fenn olyan körülmények, állapíthatók-e meg olyan tények, amelyek az anya vallomását, hitelt érdemlővé és elfogadhatóvá teszik.
Az adott esetben a felperes anyja és az alperes közötti nemi kapcsolat tényére az anya vallomásán kívül más tanúvallomás nem áll rendelkezésre. Az összesített biostatisztikai eredmény „igen nagyfokban valószínű” értéke azonban amellett szól, hogy a bíróság további bizonyítást folytasson le a per megnyugtató eldöntése érdekében. Az anya vallomásának az értékelésénél – a per adataira figyelemmel – nagy jelentősége lehet a törvényességi óvásban indítványozott antropológiai és kromoszóma vizsgálatoknak. Az előbbi annál is inkább értékes adatokat nyújthat, mert a kiskorú felperes már közel hét éves, és ebben a korban a származásra utaló hasonlóságok, illetve a testi adottságokban megnyilvánuló eltérések jobban kiütköznek, és a kromoszóma vizsgálat is alkalmas lehet olyan örökletes tulajdonságok kimutatására, amelyekből a származás tényére nagyfokú bizonyossággal következtetni lehet.
Mindezekre tekintettel a megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az említett orvos-szakértői vizsgálatokat is elrendeli a per megalapozott eldöntése céljából.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A városi bíróságnak az alperest havi 1500 Ft folyamatos gyermektartásdíj fizetésére kötelező rendelkezését pedig a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedésként fenntartotta. (P. törv. II. 20 053/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás