• Tartalom

1989. évi XXXVIII. TÖRVÉNY

az Állami Számvevőszékről1

2010.05.29.

Az Országgyűlés a jogállam szervezeti rendszerének kiépítése, az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése érdekében a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

Az Állami Számvevőszék jogállása,
hatásköre és feladatai

1. § (1) Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként Állami Számvevőszék jön létre, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve.

(2)2 Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében – az e törvényben meghatározott kivételekkel – általános hatáskörrel végzi az államháztartás ellenőrzését.

(3)3 Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.

(4)4 Az Állami Számvevőszék összeállítja az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.

(5)5 Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.

2. § (1)6 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.

(2)7 Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak.

(3)8 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását.

(4)9 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok10 adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

(5)11 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

(6)12 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását.

(7)13

(8)14 Az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz.

(9)15 Az Állami Számvevőszék – a 2. § (5)–(6) bekezdése szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben – vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.

3. §16 Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e.

4. §17

5. § Az Állami Számvevőszék — külön törvény rendelkezéseinek megfelelően — ellenőrzi a pártok gazdálkodását.

II. Fejezet

Az Állami Számvevőszék szervezete

6. §18 Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll.

7. § (1)19 Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolc tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók.20

(2)21 Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek javasolt személyeket az Országgyűlés illetékes bizottságai meghallgatják.

8. §22 Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja, megbízatásuk lejártával újraválaszthatók.23

9. §24 (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

10. § (1)25 Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, főtitkári, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget.

(2)26 Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetői és számvevői – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el.

(3)27 Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(4)28 Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetői és számvevői nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány tagjaival közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b)].

(5)29 Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásukkor, majd azt követően évente, az Állami Számvevőszék főtitkára, vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kinevezésükkor, majd azt követően az Állami Számvevőszék főtitkára és vezetői évente, számvevői kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(6)30 Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.

11. § (1)31 Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei a hivatalba lépés alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

(2) Az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a hivatalba lépés alkalmával az Állami Számvevőszék elnöke előtt esküt tesznek.

12. § (1)32 Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam (8. §) leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) összeférhetetlenség megállapításával,

e) felmentéssel,

f) kizárással és

g) halállal.

(2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével.

(3)33 Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4)34 Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.

(5)35 Ha az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megválasztott, illetve vezetőjének, számvevőjének kinevezett személlyel kapcsolatban a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását, kinevezését követő 10 napon belül az érintettnek meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(6)36 Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget, az Országgyűlés határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget. Az Állami Számvevőszék vezetője, számvevője esetében az Állami Számvevőszék elnöke jogosult az összeférhetetlenség megállapítására.

(7)37 Amennyiben az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke e megbízatását legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés, illetve halál miatt kerül sor további hat hónapon – lemondás esetén pedig további három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás – valamint a halál esetének kivételével – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(8)38 Halál esetén a juttatás az özvegyet (örököst) illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe. Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hamarabb kerül sor, de a megbízatás legalább egy évig betöltésre került, a juttatás 50%-a jár. Írásbeli kérelemre, illetve halál esetén a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét a kérelem kézhezvételétől, illetve a halál tényéről való hivatalos tudomásszerzéstől számított 15 napon belül egy összegben kell kifizetni.

(9)39 Ha az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 12. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

(10)40 A (4)–(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetői és számvevői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket szándékosan elmulasztják vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közölnek.

13. § Az Állami Számvevőszék elnöke

a)41 javaslatot tesz az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére,

b) jóváhagyja az Állami Számvevőszék szervezeti-működési szabályzatát,

c) irányítja az Állami Számvevőszék tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az a törvény előírásainak megfeleljen,

d) gondoskodik az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról,

e)42 gondoskodik az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről, illetőleg a Kormány kérésére végzett ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésnek a miniszterelnöknek való megküldéséről,

f) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,

g) képviseli az Állami Számvevőszéket,

h)43 a szervezeti-működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát,

i)44 külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet.

13/A. §45 (1) Az Állami Számvevőszék főtitkára az Állami Számvevőszék elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti az Állami Számvevőszék hivatali szervezetét.

(2) Az elnök és az alelnökök egyidejű akadályoztatása esetén a főtitkár a főigazgatók véleményének kikérésével jogosult és köteles megtenni mindazt, ami az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségei teljesítéséhez, működéséhez halaszthatatlanul szükséges.

(3) A főtitkár (2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki a 13. § a)–b) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlására. A főtitkár nem jogosult továbbá – az összeférhetetlenség megállapítását [12. § (6) bekezdés] kivéve – a vezetők tekintetében a kinevezési és felmentési jogkör gyakorlására, nem hagyhatja jóvá az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervét, valamint az Állami Számvevőszék éves jelentését, illetve nem helyettesítheti az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés ülésén.

14. § (1)46 Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és éves költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá.47

(2)48 a) Az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterével azonos díjazás illeti meg. Vezetői illetménypótléka az alapilletmény 100%-a. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

b) Az Állami Számvevőszék alelnökeit a minisztereknek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményének 85%-ával azonos díjazás illeti meg. Vezetői illetménypótlékuk az alapilletményük 85%-a. Egyebekben az alelnökök az Állami Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosultak.

(3)49 Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetőleg ellenőrzési és azt közvetlenül segítő érdemi feladatokat ellátó felsőfokú végzettségű személy lehet.

(4)50 A számvevőt

– számvevő gyakornok,

– számvevő, vagy

– számvevő tanácsos

kategóriába kell sorolni.

(5)51 Az elnök a számvevőt elkülönült szervezeti egység vezetőjévé határozatlan időre számvevő főtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő igazgatónak, főtitkárnak vagy számvevő főigazgatónak kinevezheti. A főtitkár, a számvevő főigazgató az államtitkárt, a számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

(6)52 A számvevőt 11, a számvevő tanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke számvevő főtanácsosnál és számvevő igazgatóhelyettesnél 13, számvevő főigazgatónál, számvevő igazgatónál 14 munkanap.

(7)53 A számvevő alapilletménye a külön törvényben54 megállapított illetményalap szerint:

a) a számvevő gyakornok esetében az illetményalap 3,9-szerese,

b) a számvevő esetében az illetményalap 7-szerese,

c) a számvevő tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,

d) a számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,

e) a számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 8,5-szerese,

f)55 a főtitkár, a számvevő főigazgató és a számvevő igazgató esetében az illetményalap 9-szerese.

(8)56 A vezetői illetménypótlék mértéke:

a)57 főtitkár, a számvevő főigazgató és a számvevő igazgató esetén az alapilletmény 50%-a,

b) számvevő igazgató-helyettes esetén az alapilletmény 40%-a,

c) számvevő főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a.

(9)58

(10)59

(11)60 Az Állami Számvevőszéknél dolgozók minden naptári évben külön juttatásként kéthavi illetményre jogosultak. Ezt az összeget a tárgyfélévet követő hónap végéig kell kifizetni, akkor is, ha a kifizetés időpontjában a dolgozó számvevőszéki munkaviszonya már megszűnt. Amennyiben a dolgozó számvevőszéki munkaviszonya év közben szűnik meg, a külön juttatás az ÁSZ-szal munkaviszonyban töltött teljes naptári hónapok után, időarányosan jár, ha a jogviszony naptári féléven belül legalább öt hónapig fennáll.

(12)61 Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően, a számvevő e §-ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(13)62 Az Állami Számvevőszék elnöke a főtitkár, a számvevő főigazgató, a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét – vezetői munkájuk értékelésétől függően – át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti.

15. § Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest.

III. Fejezet

Az ellenőrzés szabályai

16. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi.

(2)63 Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által – külön törvény alapján – folyósított hozzájárulás felhasználását és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi.

17. § (1)64 Az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, a zárszámadást és a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait.

(2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi.

(3)65 Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi.

(4)66 Az Állami Számvevőszék esetenként ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására.

(5)67 Ha törvény másként nem rendelkezik, az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére.

(7)68 Az Állami Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek a magyar állam tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére – díjazás ellenében is – ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti.

18. § (1)69 Az Állami Számvevőszék elnöke az év során végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.

19. § (1)70 Az Állami Számvevőszék elnöke felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek az általa benyújtott jelentés adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

(2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős

a) az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b) azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és írásban rögzítésre kerüljön,

c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

20. § Helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző személy köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni.

21. § (1)71 Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy a 2–5. §-ban, valamint a külön törvényekben felsorolt szerveknél vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációt kérhet. Azokba, valamint az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, ha minősített adatot vagy egyéb titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet. Az iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait azonban – másolat készítése mellett – csak akkor foglalhatja le, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani.

(2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(3) Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni.

21/A. §72 (1) Az Állami Számvevőszék, illetőleg a megbízásából ellenőrzést végző személy a 21. § (1) bekezdése szerinti iratokban, más dokumentumokban és az adatnyilvántartó rendszerekben szereplő személyes adatokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.

(2) Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai nem vehetők át, akik a vizsgált tevékenységben nem érintettek és személyes adataik az ellenőrzés lefolytatásához nem szükségesek.

(3) Az Állami Számvevőszék az (1) bekezdés alapján átvett személyes adatokat

a) csak a 25. § (2) bekezdése alapján történő büntetőeljárás kezdeményezése esetén a nyomozó hatóságnak, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szervnek, valamint peres eljárás lefolytatása céljából a bíróságnak továbbíthatja;

b) a vizsgálat befejezését követő évet követő öt évig, illetőleg ezen túl a 25. § (2) bekezdése szerinti esetben kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

22. § (1) Az Állami Számvevőszék a vizsgálat tartama alatt kármegelőzés céljából — a munkabérek kivételével — anyagi és pénzeszközöket zárolhat, ha:

a) rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, illetve

b) a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz.

(2) Az Állami Számvevőszék a költségvetésből finanszírozott beruházás tekintetében — az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megállapítása esetén — a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig felfüggesztheti a munkabérek kifizetéséhez szükséges összegek kivételével.

(3)73 A zárolás végrehajtásáról az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján az államháztartásért felelős miniszter vagy a vizsgált szerv vezetője gondoskodik.

22/A. §74 Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során a 2. § (9) bekezdésében megjelölt szerződő feleknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő gazdálkodó szervezetnél a 22. §-ban meghatározott intézkedéseket nem alkalmazhatja.

23. §75 Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot 8 munkanapon belül köteles megadni; annak elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek 15 munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia.

24. § A vizsgált szerv köteles

a) az Állami Számvevőszék megkeresésének soron kívül eleget tenni;

b)76 az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni;

c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsájtott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni;

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

24/A. §77 Az Állami Számvevőszék és a vizsgált szerv között a kapcsolat – erre irányuló megállapodás esetén – elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is lebonyolítható.

25. § (1)78 Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 munkanapon belül írásban észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Az intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket. Ha az intézkedések nem kielégítőek, arról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti.

(2)79 Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)–(3)80

(4) Az Állami Számvevőszék működését 1990. január 1-jén kezdi meg.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1989. október 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. november 10.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (3) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § (4) bekezdését a 2004: XLVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

5

Az 1. § (5) bekezdését a 2004: XLVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXV. törvény 225. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 201. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.

6

A 2. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 2. § (3) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Lásd a helyi önkormányzatokról szóló 1990: LXV. törvényt.

11

A 2. § (5) bekezdése a 2003: XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 2. § (6) bekezdése a 2003: XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 2. § (7) bekezdését a 2004: XLVI. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

14

A 2. § (8) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 2. § (9) bekezdését a 2003: XXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 35. §-a alapján a rendelkezést a 2003. június 9-ét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

16

A 3. § a 2004: XLVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

17

A 4. §-t a 2004: XLVI. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

18

A 6. § a 2004: XLVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

19

A 7. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának b) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 7. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

22

A 8. § a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 9. § a 2006: LXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

25

A 10.§ (1)- (2) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 74.§-ával megállapított, valamint a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 10. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 10. § (3) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 10. § (4) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 10. § (5) bekezdését a 2001: CII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

30

A 10. § (6) bekezdését a 2001: CII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

31

A 11. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 12. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 12. § (3) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 12. § (4) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 12. § (5) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 12. § (6) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 12. § (7) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 12. § (8) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

39

A 12. § (9) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 12. § (10) bekezdését a 2001: CII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 13. § a) pontja a 2004: XLVI. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

42

A 13. § e) pontja a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 13. § h) pontja a 2004: XLVI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 13. § i) pontját a 2004: XLVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

45

A 13/A. §-t a 2004: XLVI. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe.

46

A 14. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

47

Végrehajtására lásd a 9/1990. (II. 14.) OGY határozatot.

48

A 14. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 14. § (3)–(10) bekezdését az 1993: LXXXVIII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.

50

A 14. § (4) bekezdése a 2001: XXXVI. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 14. § (5) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 155. § a) pontja, a 2010: XLIII. törvény 80. § a) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 14. § (6) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának i) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 14. § (7) bekezdése a 2001: XXXVI. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 14. § (7) bekedésének f) pontja a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 14. § (8) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 77. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 14. § (8) bekedésének a) pontja a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának k) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 14. § (9) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 14. § (10) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 14. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta az 1995: CXXI. törvény 83. §-a. A 2009: CIX. törvény 56. §-a alapján a rendelkezést a 2010. évben nem lehet alkalmazni.

61

A 14. § (12)- (13) bekezdése az 1998: XC. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

62

A 14. § (13) bekedése a 2004: XLVI. törvény 17. §-ának l) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 16. § (2) bekezdése az 1995: CXXV. törvény 87. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép 1996. március 28-án. A 16. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

64

A 17. § (1) bekezdése az 1992: LXXXI. törvény 10. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. A törvényhely új (2) bekezdést iktatott a szövegbe, s egyidejűleg a § korábbi (2)–(5) bekezdését (3)–(6) bekezdésre változtatta.

65

A 17. § (3) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 17. § (4) bekezdésének második mondatát a 2004: XLVI. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

67

A 17. § (5) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 17. § (7) bekezdését a 2001. évi XIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának b) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 18. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 11. §-a és a 2009: CLV. törvény 43. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

70

A 19. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 21. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 12. §-ával megállapított és a 2009: CLV. törvény 43. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

72

A 21/A. §-t a 2004: XLVI. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe.

73

A 22. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (5) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 22/A. §-t a 2003: XXIV. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.

75

A 23. § a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 24. § b) pontja a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 24/A. §-t a 2004: XLVI. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

78

A 25. § (1) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 18. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 25. § (2) bekezdése a 2004: XLVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

80

A 26. § (2)–(3) bekezdését a 2004: XLVI. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére