BK BH 1989/381
KK BH 1989/381
1989.09.01.
Szőkés esetén a szolgálatra való alkalmatlanság jelentős enyhítő körülmény [Btk. 343. § (1) bek., 83. §].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat szökés bűntette miatt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, valamint 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A tényállás szerint a vádlott 1988. október 2-án elhatározta, hogy sorkatonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, és ennek érdekében többé nem tér vissza az alakulatához. Ezután polgári ruhába öltözött, majd különböző helyeken csavargott, miközben kisiparosnál munkát is vállalt. Az ellene kiadott elfogatóparancs alapján – tizennyolc nap jogellenes távollét után – a rendőrség elfogta.
A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet felülbírálva megállapította, hogy a tényállás nincs kellően felderítve, miután az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a vádlottnál nem áll-e fenn olyan kóros elmeállapot, amely kihatással lehet a büntetőjogi beszámítási képességére, és a katonai szolgálat teljesítésére való alkalmasságára.
A megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a másodfokú eljárásban a Be. 240. §-a alapján bizonyítást vett fel, amelynek keretében elrendelte a vádlott igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát.
A szakértői vélemény alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott kóros személyiségszerkezetű, affektív pszichopata. E személyiségzavara már a sorkatonai szolgálatra történt bevonulásakor és a bűncselekmény elkövetése idején is fennállt, bár az nincs kihatással a büntetőjogi beszámítási képességére. A MN Felülvizsgáló Bizottsága a vádlottat sorkatonai szolgálat teljesítésére ideiglenesen 2 évig alkalmatlannak minősítette.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti kiegészítéssel fogadta el a tényállást, amelyre figyelemmel is jogszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A büntetés kiszabása körében azonban további enyhítő körülményként értékelte a vádlott katonai szolgálatra való alkalmatlanságát. A KK 16. számú állásfoglalásban foglaltak szerint ugyanis az alkalmatlanság a kibúvásos bűncselekményeknél különös súllyal jelentkezik az elkövető javára, miután éppen azon szolgálat teljesítése alól vonja ki magát, amelynek ellátására utóbb alkalmatlannak bizonyult. Egyebekben azt is figyelembe kellett venni, hogy a vádlott sorkatonaként 1 év és 3 hónap, míg a tiszthelyettes-képző iskolán több mint 11 hónap, vagyis összességében már több mint 2 év tartamban teljesített katonai szolgálatot.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlottal szemben kiszabott 1 év 6 hónapi börtönbüntetés eltúlzott, ezért azt egy évi börtönbüntetésre enyhítette. Ez a büntetés áll ugyanis arányban a cselekménye tárgyi súlyával és az alanyi bűnössége fokával.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel nem látta indokoltnak a szabadságvesztés végrehajtását sem. A vádlott ugyanis a szökéssel azon szolgálat teljesítése alól vonta ki magát, amelyre már a behívásakor is alkalmatlan volt. Ezért a Btk. 89. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, mert a büntetés célja ezáltal is elérhető.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mellőzte a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is. (Katf. 1. 528/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás