BK BH 1989/396
BK BH 1989/396
1989.10.01.
A másodfokú vétségi eljárásban, az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérő tényállás megállapításának és ennek alapján a felmentett terhelt bűnössége kimondásának nincs helye [Be 274. § (2) bek., 275. § (1) bek.].
A városi bíróság a terheltet ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, egyidejűleg a cserbenhagyás vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiánya okából – felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a város belterületén közepes fokú (a vérében 2 ezrelék) alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a személygépkocsiját. Egy kijelölt gyalogos átkelőhelyhez érkezve az előtte megálló személygépkocsinak ütközött, és azt az áthaladó gyalogosok közé lökte. A meglökött személygépkocsi az egyik gyalogos sértett lábát érte, míg többen sikeresen elugrottak az autó elől. Sérülést senki nem szenvedett.
Az ütközést követően a terhelt kiszállt a gépkocsiból, eközben az arra haladó mentőautó is megállt, és érdeklődtek, hogy történt-e sérülés.
A gyalogosok már nem tartózkodtak a helyszínen, a meglökött gépkocsi vezetője pedig – aki a terhelt mellett állt – nemlegesen nyilatkozott. A terhelt ezután eltávozott a helyszínről.
Az elsőfokú bíróság azzal a jogi indokolással mentette fel a terheltet a cserbenhagyás vétsége miatt ellene emelt vád alól, hogy a balesetet követően annak helyszínén megállt, és onnan csak akkor távozott el, amikor meggyőződött arról, hogy nem szenvedett senki sérülést.
A másodfokon eljárt megyei bíróság a vétségi eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, a terheltet bűnösnek mondotta ki cserbenhagyás vétségében is, és ezért a terheltet halmazati büntetésként – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás utólagos elrendelése esetén fogházban végrehajtandó – 6 hónapi szabadságvesztésre, 12 000 forint pénzmellékbüntetésre és 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság a Be. 274. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az iratok tartalma, illetve a terhelt ismételt meghallgatása alapján akként változtatta meg a tényállást, hogy a baleset helyszínén megjelenő mentősökkel annak a gépkocsinak a vezetője beszélt, amelynek a terhelt nekiütközött, ennek a tartalmát a vádlott nem hallotta, nem kérdezte meg a gyalogostól, hogy megsérült-e, és még a mentők eltávozása előtt a helyszínt elhagyta.
A másodfokú bíróság az így módosított tényállás alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy a terhelt anélkül távozott el a baleset helyszínéről, hogy meggyőződött volna: nem sérült-e meg valaki a baleset során, ezzel a magatartásával pedig megvalósította a Btk. 190. §-a szerinti cserbenhagyás vétségét.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen, az eljárási szabálysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság ítélkezése során, figyelmen kívül hagyta a Be. 274. §-a (2) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint a vétségi eljárás során sem lehet a fellebbezési eljárásban az elsőfokú bíróság által megállapítottól eltérő tényállást megállapítani, ha annak következményeként a felmentett vádlott bűnösségét kell megállapítani.
Amennyiben a másodfokú bíróság az eljárásban arra a megállapításra helyezkedik, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, és az eljárás adatai a terhelt bűnössége megállapíthatóságát alkalmasak alátámasztani, úgy ez a megalapozatlanság csupán a Be. 275. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításával – küszöbölhető ki.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete az eljárási szabályszegés miatt törvénysértő, ezért az említett határozatot hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. (B. törv. IV. 466/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás