PK BH 1989/407
PK BH 1989/407
1989.10.01.
I. Biztosítási intézkedést csak a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra lehet elrendelni. Ha tehát a vagyontárgynak a hagyatékhoz tartozása vitás, a közjegyző biztosítási intézkedést nem tehet [6/1985. (VII. 4.) IM r. (He) 19–27. §-ok].
II. A vitás ingatlan sorsa a hagyatéki eljárás keretében nem rendezhető [He 64. § (5) bek.; 1972. évi 31. tvr.1 7. § (1) bek. i) pont, 32. § (1) bek. b) pont].
K. P. örökhagyó 1983. január 29-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse két gyermeke: K. D. és K. F., míg az örökhagyó túlélő házastársát, K. P.-nét özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. A hagyatéki eljárásban K. F. előadta, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozik még egy, összesen 3305 m2 területű, „Hétvégi ház, udvar és kert” megjelölésű ingatlan 1/2 része. Az ingatlant az örökhagyó házastársa K. P.-né 1970-ben vétel jogcímén szerezte. Minthogy azonban az örökhagyó és házastársa 1943-ban kötöttek házasságot, és a házas együttélés az örökhagyó haláláig fennállt, vélelmezni kell, hogy ez az ingatlan a házastársi közös vagyonhoz tartozik. K. P.-né ezt a tényállítást tagadta, és állította, hogy az ingatlan az ő különvagyona. Az ingatlan különvagyoni jellegét a másik törvényes örökös K. D. elismerte. K. F. előadta továbbá, hogy az ingatlant K. P.-né eladásra hirdette meg, ezért biztosítási intézkedést kért.
A közjegyző az ingatlan eszmei 1/2 részére zárlatot rendelt el, és zárgondnokot rendelt ki; megkereste továbbá az illetékes földhivatalt a zárlat bejegyzése iránt. A végzés indokolása szerint a közjegyző az örökhagyó vitás hagyatékára a He 19-27.§-a alapján a biztosítási intézkedést azért rendelte el, mert valószínűsíthető az örökhagyó vagyonközösségi igénye, és igazoltnak tekinthető, hogy a túlélő házastárs az ingatlant áruba kívánja bocsátani.
A megyei bíróság a közjegyző végzését részben megváltoztatta, és a zárlat elrendelését az ingatlan egészéhez képest annak 1/4 illetőségére korlátozta, egyebekben a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a két leszármazóra tekintettel „K. F. törvényes örökös követelése csupán az ingatlan 1/4 illetőségére vonatkozhat” ezért a biztosítási intézkedésnek csak az ingatlan 1/4 része tekintetében van helye. A továbbiakban a megyei bíróság kiemeli, hogy a közjegyző „nem tévedett, amikor a biztosítási intézkedést a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján meghozta. A közjegyzői eljárásban bizonyítás nem folytatható le, és ez idáig a fellebbező fél a házastársi vagyonközösségi vélelemmel szemben semmivel nem igazolta a vitatott ingatlan különvagyoni jellegét”.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He) 19. §-ának (1) bekezdése szerint az örökös, illetőleg a végrendeleti végrehajtó a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy azok egy részének biztosítását kérheti, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a vagyontárgyakat eltulajdoníthatják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják, vagy más módon veszélyeztetik.
A He 64. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a leltárba felvett, vagy az örökösök által felvenni kért ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem az örökhagyó nevén áll, a közjegyző megkísérli a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését. Ha ez nem lehetséges, de a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján történő bejegyzéséhez szükséges feltételek fennállanak, a közjegyző a tényállást és a tényleges birtoklási eljárás megindítása iránti kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, és megkeresi az illetékes szakigazgatási szervet a tényleges birtoklási eljárásnak a kérelem értelmében történő megindítása iránt, ennek befejezéséig pedig az eljárást függőben tartja.
A fenti rendelkezésekből kitűnik, hogy a biztosítási intézkedést csak a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra lehet elrendelni. Ha tehát a vagyontárgynak a hagyatékhoz tartozása vitás, a közjegyző biztosítási intézkedést nem tehet. Ilyen esetben a közjegyző eljárására – a hagyatéki vagyontárgy, illetőleg a jogvita jellegének megfelelően – a He 64. §-ában foglaltak az irányadók.
Az adott esetben az egyik törvényes örökös olyan ingatlanilletőség hagyatékhoz tartozásának megállapítását, illetőleg hagyatékként való átadását kérte, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem az örökhagyó nevén áll. Erre az esetre a He 64. §-ának (5) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint a közjegyző megkísérli a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését, illetőleg – amennyiben annak jogi feltételei fennállanak – intézkedik a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján történő bejegyzése iránt. Ha viszont az örökhagyó tulajdonjogának bejegyeztetésére ily módon nincs lehetőség, a vitás ingatlan sorsa a hagyatéki eljárás keretében nem rendezhető. Az örökös tulajdoni igényét csak a törvény rendes útján, éspedig polgári perben érvényesítheti, amelynek során lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság az ingatlan tulajdonjogát érintő pernek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését elrendelje [1972. évi 31. tvr. 7. § (1) bek. i) pont, 32. § (1) bek. b) pont]. A per bejegyzése kellő biztosítékul szolgál arra, hogy a per jogerős befejezéséig az ingatlanon más személy jogokat ne szerezhessen.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyző végzését megváltoztatva a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. (P. törv. II. 20 054/1989. sz.)
1
Lásd az 1997: CXLI. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás