GK BH 1989/409
GK BH 1989/409
1989.10.01.
A megrendelő a szerződés tárgyát képező termék tulajdonjogát az átadással attól függetlenül megszerzi, hogy a szállító a vételárat elévülés okából eredménytelenül követelte. Ennélfogva a szállító tulajdonjogi alapon sem követelheti vissza a terméket [Ptk. 117. § (2) bek., 368. § (1) bek.].
A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben az alperest 6 db, különböző típusú, összesen 208 662 Ft értékű gázkészülék kiadására kérte kötelezni. Előadta, hogy a felek szóbeli megállapodása alapján 1985. július 18-án szállította le az alperesnek a készülékeket, az alperes a gázkészülékeket átvette, az átvételt aláírásával és pecsétjével igazolta, az áru ellenértékét azonban többszöri felszólítás ellenére – elévülésre hivatkozással – nem egyenlítette ki.
A felperes emiatt már korábban keresetet terjesztett elő, amelyben jogalap nélküli gazdagodás címén kérte az alperest a fenti összeg megfizetésére kötelezni. A bíróság ebben a perben a keresetet elutasította. Erre tekintettel a felperes közölte az alperessel, hogy a fizetési késedelem, illetve a fizetés elmulasztása miatt eláll a szerződéstől, és kéri a készülékek visszaadását, amitől az alperes elzárkózott.
A felperes előadta, hogy az alperes fizetési késedelme miatt bejelentett elállása a szerződést visszamenőleges hatállyal megszünteti, ezért és mert a tulajdonosi igény nem évül el, az általa teljesített szolgáltatás teljes egészében visszajár, az alperes köteles a készülékeket kiadni.
Az elsőfokú bíróság a felperes ez utóbbi keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolásában a bíróság rámutatott, hogy a gázkészülékek vételárának erejéig a felperes által jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett keresetet a bíróság elévülés okából elutasította, és az ítélet indokolásában arra is kitért, hogy miután az alperesnek a felek közötti megállapodás alapján volt jogalapja a gázkészülékek átvételére, a felperes igénye annak ellenére sem érvényesíthető, hogy az alperesnél a ki nem fizetett ellenérték vagyoni előnyként jelentkezik. Ilyen előzmények után a gázkészülékek kiadása iránt előterjesztett követelést a bíróság nyilvánvalóan alaptalannak találta, ezért a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontjára hivatkozással a keresetlevelet elutasította. Határozata indokolásában a bíróság azt is kifejtette, hogy miután az alperesnek volt joga a gázkészülékek átvételére, és mert ezeknek a készülékeknek a tulajdonjoga az átadással az alperesre átszállt, a felperesnek nincs érvényesíthető tulajdoni igénye. A szerződés teljesedésbe ment, ezért a felperesnek nincs mitől elállnia. Valójában az történt, hogy a felperes elmulasztotta a vételár követelését az elévülési időn belül érvényesíteni, ezért követelése bírói úton nem érvényesíthető.
A keresetlevelet elutasító határozat ellen annak hatályon kívül helyezése és a peres eljárás lefolytatásának elrendelése érdekében a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy miután az alperes önként nem fizette ki a vételárat, késedelembe esésére tekintettel a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése alapján jogosan állt el a szerződéstől. Álláspontja szerint csak a pénzkövetelésre vonatkozó igénye nem érvényesíthető, a szerződésből eredő többi jogosultság, így az elállás gyakorlása is megmaradt. Mivel pedig az elállás folytán a szerződés visszamenőleges hatállyal megszűnik, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Hivatkozott arra, hogy a tulajdoni igény elévülése nem következett be.
Az ellenérdekű fél az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a gázkészülékek átadásával azokon, mint vevő tulajdonjogot szerzett, ezért a felperesnek nincs érvényesíthető tulajdoni igénye. A felperes az elállási jogot sem gyakorolhatja, mert az adásvételi ügylet annak ellenére teljesedésbe ment, hogy a felperes a vételárigényét az erre nyitva álló elévülési határidőn belül elmulasztotta érvényesíteni.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy a felperes követelése nyilvánvalóan alaptalan. A jelen esetben a rendelkezésre álló adatokból a bíróság helyesen állapította meg a felperes követelésének nyilvánvaló alaptalanságát.
A Ptk. 117. §-ának (2) bekezdése értelmében a dolog tulajdonjogának a megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése értelmében az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Ilyen tulajdonjog fenntartására a jelen esetben nem került sor. Ezért az alperes az adásvételi szerződés alapján az eladónak azzal a cselekményével, amellyel a gázkészülékeket neki átadta, tulajdonjogot szerzett a kérdéses készülékeken. A rendelkezésre álló adatok szerint a tulajdon-átruházás alapjául szolgáló adásvételi szerződés a felek között érvényesen létrejött. Erre tekintettel és mert a jogcím (pl. szerződés) fennállását és érvényességét a jog az átruházás időpontjában követeli meg, a tulajdonjog megszerzését a jogcím utólagos megszűnése nem érinti. Ha tehát az eredetileg érvényesen megkötött szerződés alapján valamely dolog tulajdonát az egyik fél átruházza, utóbb azonban valamelyik fél a szerződéstől eláll, tehát az eredetileg érvényesen létrejött jogcím utólag megdől, ez nem érinti a korábban végbement tulajdon-átruházás érvényességét. Ilyenkor annak a félnek, aki a dolgot átruházta, csak alaptalan gazdagodás címén lehet követelése a másik szerződő féllel szemben. A Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a tulajdoni igények nem évülnek ugyan el, miután azonban az előbbiek szerint a gázkészülékek átadásával azok tulajdonjogát az alperes szerezte meg, a felperesnek az alperessel szemben nincs érvényesíthető tulajdoni igénye. Az egyéb jogcímen (pénzkövetelés, jogalap nélküli gazdagodás) érvényesíthető felperesi követelés pedig nem vitásan elévült.
Ilyen körülmények között az elsőfokú bíróság a felperes követelését helyesen minősítette nyilvánvalóan alaptalannak, és a törvényeknek megfelelő határozatot hozott. Nincs tehát ok a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés hatályon kívül helyezésére és a peres eljárás lefolytatásának elrendelésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott végzést a Pp. 259. §-a alkalmazásával a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 407/1989. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás