BK BH 1989/432
BK BH 1989/432
1989.11.01.
Bélyeghamisítás bűntette valósul meg, ha az elkövető folyóiratból kivágott bélyegképeket használ fel a postai küldemény bérmentesítésére [Btk. 307. § (1) bek., a) pont és (4) bek.].
A kerületi bíróság a vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntettében állapította meg, és ezért őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 90 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott, mint másodállású fényképész kisiparos a telephelyéről legalább 30 alkalommal különböző megrendelőknek olyan leveleket küldött, amelyekre bérmentesítés céljából a Filatéliai Szemle mellékletéből saját maga által kivágott bélyegképeket ragasztott fel.
A postahivatal dolgozói felfigyeltek a cselekményre, az ily módon feladott leveleket kézbesítették, majd a címzettektől a borítékokat visszakérték.
Az eljárás során a levelekből 11 db-ot lefoglaltak. Lefoglalásra került továbbá 12 db levelezőlap, amely feladásra volt előkészítve.
A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezést a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részében alaposnak találta. Az adott esetben nem a Btk. 307. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző, hanem csupán a (4) bekezdés szerinti bélyeghamisítás vétsége megállapításának van helye.
Az elsőfokú bíróság – téves szóhasználattal ugyan, de – helyesen utalt arra, hogy a Btk. 307. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai nem sorolják fel a bélyeghamisítás különböző elkövetési módjait, hanem a törvény csupán gyűjtőfogalmakat használ. Ebben a gyűjtőfogalomba – pl. a bélyegutánzás körébe – beletartozik a posta által plakátszerű formában kibocsátott, az évi bélyegtermésről adott tájékoztató jellegű nyomtatványból kivágott és bérmentesítésre szánt bélyeget utánzó színes nyomat felhasználása is. Az említett plakátból kivágott bélyegszerű ábrázolat abban a pillanatban válik hamis bélyeggé, amikor azt az elkövető bérmentesítésre – bélyeg helyett – felragasztja és felhasználja.
A vádlott ilyen módon legfeljebb 50 db hamis bélyeget használt fel, amelynek az elkövetési értéke 120-360 forint körül volt, így a jelentős mennyiség fogalomkörébe nem esik. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a felhasználás bizonyítható számának az alacsony volta, és a sérelem-okozás folytán jelentkező jelentéktelen összege a bélyeghamisítást vétséggé minősíti, ezért az elkövetett cselekményt folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás vétségeként [Btk. 307. § (1) bek. a) pont és (4) bek.] értékelte, ugyanakkor a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést helybenhagyta. [Fővárosi Bíróság 25. Bf. II. 5748/1988. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás