BK BH 1989/434
BK BH 1989/434
1989.11.01.
A más által feltört kirakatban rögzített dolog elvétele nem minősül dolog elleni erőszakkal elkövetett topásnak [Btk. 316. § (2) bek., I. ford.].
Az elsőfokú bíróság az I. és a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében.
A vádlottak a vádbeli napon éjjel az utcán sétáltak, amikor észrevették, hogy a sportbolt kirakatának üvege be van törve. Ekkor a II. r. vádlott ötlete alapján az I. r. vádlott benyúlt a kirakat résen, a kirakatban damil-szállal rögzített négy darab teniszütőt a damilról letépte, és kiadogatta a teniszütőhöz tartozó tokokkal együtt. A cselekményüket a gépkocsival arra járó J. A. észlelte, aki rászólt a vádlottakra. A vádlottak elfutottak, és útközben az ütőket eldobták. A vádlottakat elfogták. A teniszütők értéke 14 090 forint. Miután a vádlottakat tetten érték, a sértett kára megtérült.
A vádlottak a tényállásban írt cselekményükkel megvalósították a társtettesi minőségben elkövetett, a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és – figyelemmel a (2) bekezdésének d) pontjára – a (4) bekezdésének b) 1. pontja szerint minősülő lopás bűntettét.
A másodfokú bíróság az ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a megállapított bűncselekményt társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette.
A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. A cselekmény jogi minősítése azonban téves.
Az irányadó tényállás szerint az I. és a II. r. vádlott az ismeretlen személy által feltört kirakatból vett ki 4 db – damil-szállal rögzített – teniszütőt és a hozzá tartozó tokot, letépve a damilokat.
Az adott esetben a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti dolog elleni erőszakkal történt elkövetés megállapítására nincs alap.
A más által feltört kirakatból történő eltulajdonításnál a bírói gyakorlat szerint ez a minősítő körülmény nem valósul meg. Az adott esetben az elszakított damil-szálak nem az elvett tárgyak megőrzésére szolgáltak, hanem azokat dekorációs kirakat-rendezési megoldásból alkalmazták a teniszütők elhelyezésénél.
A dolog elleni erőszak kiterjesztő értelmezését jelentené, ha annak megvalósulását a bíróság a jelen esetben is megállapítaná.
Ilyen gyakorlat elfogadása esetén annak lenne jelentősége, milyen módszerrel: az áruk leragasztásával, felfüggesztésével rendeznek be egy kirakatot, mely független az elkövetőtől. A fokozottabb társadalomra veszélyesség azzal valósul meg, ha az elkövető tudata átfogja, hogy a megőrzést biztosító készüléket (vagy magát a dolgot) érintő erőszakot fejt ki a dolog elvétele érdekében. Ilyen esetben a megőrzést biztosító készüléket már más megrongálta. Ezt az alkalmat kihasználva nyúlt be a vádlott a keletkezett nyíláson, és vette el a vagyontárgyakat.
A másodfokú bíróság ezért a cselekményt a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének I. fordulata szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette. (Fővárosi Bíróság 28. Bf. II. 8124/1988. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás