BK BH 1989/438
BK BH 1989/438
1989.11.01.
A nyomozás során előterjesztett szakértői vélemény, tárgyaláson történt értékelése a szakértő idézése, illetve értesítése nélkül eljárási szabálysértés [Be 203. (2) bek., 254. § (2) bek.; Btk. 324. §].
Az elsőfokú bíróság a terheltet rongálás vétsége miatt 1 évre, próbára bocsátotta. A sértett által előterjesztett polgári jogi igényt érdemben nem bírálta el.
A megállapított tényállás szerint a terhelt leszerelte és megrongálta lakótársának tv tetőantennáját és ezzel 3000 forint kárt okozott.
A másodfokú bíróság a sértettet a fellebbezési tárgyalásról nem értesítette. A tényállást az iratok tartalmából levont ténybeli következtetéssel megváltoztatta, és a terheltet bebizonyítottság hiányában felmentette.
A törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A kerületi bíróság ítéletében a bizonyítékok értékelése alapján állapította meg a tényállást, a terhelt tagadásával szemben a sértett tanúvallomására alapítva, amelyet a szakértői vélemény és még egy tanú vallomása alátámasztott.
Az elsőfokú bíróság azonban a Be. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel szemben eljárási szabálysértéssel értékelte a nyomozás során előterjesztett szakértői véleményt, mert az iratok tartalmából kitűnően a szakértőt a tárgyalás határnapjáról még csak nem is értesítette, de ennek ellenére a szakvéleményt felolvasta és az értékelése körébe vonta.
Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a sértett nyomozás során előterjesztett és a tárgyaláson is fenntartott polgári jogi igénye tekintetében érdemben nem határozott.
A másodfokú bíróság a Be. 239. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján, az iratok tartalmára figyelemmel, ténybeli következtetéssel állapította meg azt, hogy a sértett tanúvallomásából és a szakértői véleményből, valamint a tv antenna sérülésének a tényéből nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bekövetkezett rongálódást a vádlott szándékosan (akárcsak eshetőleges szándékkal) okozta volna.
A másodfokú bíróság nem észlelte és nem pótolta a szakértő tárgyalásra való értesítésének, illetve kihallgatásának a hiányát. Ezzel eljárási szabályt sértett, és a szakértői véleményre hivatkozással, az elsőfokú ítélettel ellentétes következtetésre jutott a tényállás lényegét illetően. A másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében nem foglalkozott a sértett tanúvallomásával, holott az okozati összefüggés szempontjából ez a vallomás jelentős.
Ezekre tekintettel a tényállás ténybeli következtetéssel történt megváltoztatása megalapozatlan volt.
Ezen túlmenően a Be. 254. §-ának (2) bekezdésében foglalt eljárási jogszabályt sértett meg a másodfokú bíróság azzal is, hogy a fellebbezési tárgyalás határnapjáról a sértettet nem értesítette, így elzárta őt a törvényben foglalt jogainak a gyakorlásától.
Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak helyt adott. Megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozatok a terhelt vonatkozásában megalapozatlanok és törvénysértők. Ezért az ítéleteket e terheltre nézve hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a kerületi bírósághoz visszaküldte.
A megismételt eljárás során a szakértőt a tárgyalásra meg kell idézni és meg kell hallgatni. Az eljárás valamennyi jogilag lényeges adatát figyelembe véve kell állást foglalni a tényállás és a bűnösség megállapítása kérdésében.
A megismétlésre kerülő új eljárásban figyelemmel kell lenni arra, hogy a Btk. 324. §-ában meghatározott rongálás bűncselekményének az elkövetési magatartása az idegen vagyontárgy állagának olyan károsítása, amelynek folytán a dolog értéke csökken. A kár megítélésénél a Btk. 333. §-ának 2. pontja értelmében a tényleges értékcsökkenést kell figyelembe venni. Erre tekintettel a megismételt eljárásban azt kell tisztázni, hogy a tv antennában állagsérelem bekövetkezett-e és ha igen, az minek a következtében állt elő.
Csak ezeknek a kérdéseknek a tisztázása esetén lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozottan állást foglalhasson abban a kérdésben, hogy a rongálásnak a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállása megvalósult-e, mennyi a Btk. 333. §-a 2. pontjában foglaltak szem előtt tartásával a műszaki szakértő által megállapítható kár összege, és a terhelt magatartása és a kár között fennáll-e az okozati összefüggés. A büntetőeljárás lefolytatása során fokozottan figyelemmel kell lenni mindazoknak a jogoknak a biztosítására, amelyeket a törvény a sértett javára biztosít. [B. törv. III. 1338/1988. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás