PK BH 1989/440
PK BH 1989/440
1989.11.01.
Közvetlen veszélyhelyzetet magában rejtő műszaki állapot hibás teljesítésként való elbírálása [Ptk. 305. §1 (1) és (2) bek., 307. § (1) bek.].
A felperesek az 1987. április 13-án kelt adásvételi szerződéssel megvásároltak az I. r. alperestől egy házasingatlant. A több mint 50 éve készült lakóépület szobájának és konyhájának a tetőcserepekig vert-falú, a tetőn kívül pedig élére állított téglákból készült közös kéménye volt, amelybe a korábbi helyi építési szokásoknak megfelelően részben beépítették a mennyezettartó gerendát. A kémény üregébe mintegy 10 cm-re benyúló gerendát oly módon különítették el, hogy azt sárral betapasztották. Hasonlóan kialakított kéménnyel rendelkezett az épület alsó konyhája is. Amikor az ingatlant a felperesek megvásárolták, a kéményben a fagerendát borító sárvakolások részben a kéményseprések, részben a hő hatására már lekoptak, kiégtek. Ezek a hibák csak a kémények szakszerű átvizsgálása esetén lettek volna megállapíthatóak.
1987. december 9-én a szobának és a konyhának a közös kéménybe benyúló, immár szigeteletlen fagerenda tüzet fogott, amelynek következtében a födém részben leégett. A felperesek a födémet megjavították, mindkét kéményt elbontották, és azok helyett újakat építettek.
A II. r. alperes az épület- és lakásbiztosítási szerződés alapján a felperesnek a födém 12 974 Ft összegű helyreállítási költségét megtérítette, az új kémények megépítési költségeit azonban nem.
A felperesek keresetükben elsődlegesen az I. r. alperes kötelezését kérték – hibás teljesítésre hivatkozással – az új kémények építésével felmerült 11 234 Ft-ban megjelölt költségeik és azok kamatai megtérítésére. Másodlagosan ugyanezen összeg erejéig a biztosítási szerződés alapján a II. r. alperes marasztalását kérték.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 9746 Ft-ot és ennek 1988. február 1-jétől a kifizetésig járó évi 8 % kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperesek az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az ingatlant – ideértve az épület kéményeit is – megtekintették ugyan, de a kéményeknek a rendeltetésszerű használatára való alkalmatlansága csak a vételt követő első fűtési idényben, az üzemelés során vált felismerhetővé, miután az épületben tűz keletkezett. Ezért az eladó szavatossági felelősségét megállapíthatónak tartotta, és az igazságügyi szakértő véleményét elfogadva, az I. r. alperest a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése alapján a kémények újjáépítési költségeinek a megfizetésére kötelezte. Rámutatott arra, hogy a biztosítási szerződés kizárta azoknak a károknak a megtérítését, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésbe következtek be, ezért a II. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem alaptalan.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a megfellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a Csongrád megyében és a környező területen 60-70 évvel ezelőtt szokásos volt az az építési mód, hogy a gerenda a kéménybe benyúlt. Az, hogy a faszerkezet a védő sárréteg tönkremenetele után most gyulladt ki, nem alapozza meg az eladó szavatossági felelősségét. A felperesek tisztában voltak azzal, hogy milyen korú épületet vásároltak meg, tőlük elvárható lett volna, hogy fűtési szezon előtt, illetve annak során megnézik a kéményeket, és a hibákat korrigálják. Jelen esetben a faszerkezet sarazását kellett volna elvégezni vagy a gerendát kiváltani.
A jogerős ítéletnek a keresetet az I. r. alperessel szemben elutasító és a perköltséggel kapcsolatos rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A szolgáltatás alkalmasságát a szerződéssel elérni kívánt érdekhez és célhoz mérten kell megítélni. Lakóházzal beépített ingatlan adásvétele esetén, ha a szerződésből vagy az egyéb körülményekből más nem következik, az épület – függetlenül annak korától és műszaki állapotától – csak akkor felel meg az elvárt tulajdonságoknak, ha a szerződés megkötésének időpontjában rendeltetésszerű használatra egyáltalán alkalmas. Közvetlen veszélyhelyzetet magában rejtő műszaki állapot abban az esetben is hibás teljesítésnek minősül, ha egyébként az épület építési módja megfelel a létesítés idején kialakult építési gyakorlatnak.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor az I. r. alperes szavatossági felelősségét nem találta megállapíthatónak. A felperesek ugyanis okkal számítottak arra, hogy az épületen nincs olyan hiba, amely annak korához és használtságához képest meghaladja a szokásosat, és az épület lényeges elemeinek tüzetes átvizsgálására azok használatbavétele előtt nincs szükség. A kémények karbantartása körében gondatlanság a felpereseket csak akkor terhelné, ha a hiba a szerződés megkötése után keletkezett volna. Az adott esetben azonban a fűtési idény kezdete után az épület faszerkezetei lényegében nyomban kigyulladtak. A perbe bevont igazságügyi szakértő aggálytalan véleményében egyértelműen megállapította, hogy az épület kéményei rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, tűz- és balesetveszélyesek voltak, és ezeket a hibákat a felperesek nem is észlelhették. Általános állapotához képest az épület tehát olyan, a felperesek által nem ismert rendkívüli hibában is szenvedett, amely az eladó I. r. alperesnek a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szavatossági felelősségét megalapozza.
Figyelemmel a téli időszakra is, a hiba kijavítása (új, a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő kémények megépítése) nem tűrt halasztást, ezért, a felperesek a munkálatokat jogszerűen végeztették el az eladó költségére, és a szakértő által megállapított 9746 Ft összegű költségeket az I. r. alperes a Ptk. 307. §-ának (1) bekezdése szerint, annak a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján járó kamataival együtt köteles a felpereseknek megtéríteni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. (P. törv. III. 20 275/1989. sz.)
1
A Ptk. 305. §-át újonnan megállapította a 2002: XXXVI. törvlny 7. §-a.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás