PK BH 1989/445
PK BH 1989/445
1989.11.01.
Nem az anyakönyvezés módjától függően, hanem az új családjogi szabályozáshoz igazodóan minősülhet az örökbefogadás titkosnak [Ptk. 617., 618. §-ok; Csjt. 48. § (3) és (4) bek. a) pont; 1978. évi 2. tvr. 8. §].
F. I. volt budapesti lakos végintézkedés hátrahagyása nélkül 1988. január 25-én meghalt. Az illetékes szakigazgatási szerv az örökhagyó hagyatékaként leltározta az ügyben szereplő lakóházas ingatlan 2/9 tulajdoni illetőségét 180 000 Ft becsült értékben.
A leltárban feltüntetett adatok szerint az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosultak a szülei, F. E. és F. E.-né.
A hagyatéki eljárás során Sz.-né G. I. bejelentése alapján adat merült fel arra, hogy az örökhagyónak vérszerinti leszármazója a Budapesten 1975. október 26-án született Sz. K.
A közjegyző a tárgyalás tartása nélkül meghozott végzésével a hagyatékként leltározott ingatlan-illetőséget törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyó szüleinek adta át. A végzés indokolásában utalt arra, hogy titkos örökbefogadás esetén a vérszerinti szüleitől a gyermek nem örököl.
A hagyatékadó végzés ellen Sz.-né G. I. fellebbezett, mert állítása szerint az örökhagyó után kk. Sz. K. a törvényes öröklésre jogosult. A fellebbezésből, valamint az ahhoz mellékelt gyámhatósági határozatból kitűnik, hogy a kk. gyermek az örökhagyónak G. I.-val fennállott házasságából született, akit az anya második férje, Sz. I. örökbefogadott. Az örökbefogadást a gyámhatóság határozatával engedélyezte. A határozat szerint az örökbefogadáshoz a kiskorú vérszerinti apja (az örökhagyó) hozzájárult, az örökbefogadó pedig az anyakönyvbe vérszerinti szülőként való bejegyzését kérte.
Az örökhagyó szülei fellebbezési ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy az anyakönyvezés módjára figyelemmel az örökbefogadást titkosnak kell tekinteni.
A fellebbezés felterjesztése előtt a közjegyző megkeresésére a B. Tanács VB. Családvédelmi Osztálya írásbeli tájékoztatást adott, amely szerint az örökbefogadás „nyíltan”, az örökhagyó hozzájárulásával történt.
A másodfokú bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a kiskorú gyermeket, az örökbefogadást követően újra anyakönyvezték, ezért a Ptk. 618. §-a értelmében a vérszerinti szülő utáni öröklési joga megszűnt. Ezért helyes a közjegyző határozata a hagyaték átadása tekintetében.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 617. §-ának (2) bekezdése szerint az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vérszerinti rokonai után. Ez alól a szabály alól csak a titkos örökbefogadás esete jelent kivételt, amikor is az örökbefogadott és vérszerinti rokonai között – az örökbefogadás fennállása alatt – törvényes öröklési kapcsolat nincs (Ptk. 618. §-a).
Az 1978. évi 2. tvr.-nek az 1987. évi 11. tvr.-el módosított 8. §-a szerint a Ptk. 618. §-ának az alkalmazásában titkos örökbefogadásnak a Csjt. 48. §-a (3) bekezdésében és (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetek minősülnek, nevezetesen amikor a vérszerinti szülő úgy járul hozzá az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, illetőleg ha a vérszerinti szülő hozzájárulására a szülői felügyeleti jogát megszüntető jogerős bírósági ítélet miatt nincs is szükség. Ez a rendelkezés az 1987. évi 11. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a kihirdetése napján: 1987. szeptember 1-jén lépett hatályba, és ez – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – azt jelenti, hogy – öröklési jogi szabályról lévén szó – hatályba lépését követően megnyílt öröklés vonatkozásában már ezt kell alkalmazni. Az örökbefogadott gyermek és a vérszerinti szülője közötti öröklési jogi kapcsolat szempontjából tehát az örökbefogadás már nem az anyakönyvezés módjától függően, hanem az új családjogi szabályozáshoz igazodóan minősül titkosnak.
Az ismertetett jogszabályok szerint kk. Sz. K. örökbefogadása nem minősül titkosnak. Tévedett tehát a közjegyző és a másodfokú bíróság, amikor a korábban hatályos jogszabályt alkalmazva, az anyakönyvezés módja alapján az örökbefogadást titkosnak tekintette. Helyes eljárás esetén az 1988. január 25-én elhunyt örökhagyó vérszerinti leszármazóját kizárólag az anyakönyvezés módja miatt a Ptk. 618. §-ára hivatkozással nem lehetett volna mellőzni, hanem őt – mint törvényes örököst – képviselője után a hagyatéki eljárásba be kellett volna vonni, és a nyilatkozatától függően lehetett volna a hagyaték átadásáról rendelkezni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 228/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás