GK BH 1989/456
GK BH 1989/456
1989.11.01.
Nem tekinthető az eljárás lényeges szabálya megsértésének az, hogy a bíróság szakértői felül-véleményt szerzett be, noha a bizonyítás más módon is lefolytatható lett volna [Pp 206. § (1) bek., 252. § (2) bek.].
A felperes üzemépületének kivitelezője az I. r., tervezője pedig a II. r. alperes volt. Az átadás-átvétel 1983. október 14-én fejeződött be. Az átadás-átvételről szóló jegyzőkönyvben foglalt hibákkal és hiányosságokkal kapcsolatban peres eljárás indult, amelynek során az elsőfokú bíróság szakértőként a Miskolci Igazságügyi Műszaki Szakértői Irodát rendelte ki.
Az elsőfokú bíróság a Miskolci Igazságügyi Műszaki Szakértői Irodától kiegészítő szakvéleményeket is kért, és a szakértőket tárgyaláson is meghallgatta, majd az I. r. alperest az ítéletben részletezett hibákkal és hiányosságokkal kapcsolatban kijavításra, illetőleg kicserélésre kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint – amely fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – az I. r. alperes többek között köteles a szociális épületeknél és a vizes dobolónál az albafalakat téglafalra kicserélni, valamint az aljzatbetonokat és a tetőszigetelést újra elkészíteni.
Az I. r. alperes perújítás iránti kérelmet nyújtott be. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletnek azokat a rendelkezéseit, amelyek a szociális épületeknél és a vizes dobolónál az albafalak téglafalra való kicserélésére, továbbá az aljzatbetonok és a tetőszigetelés újra elkészítésére kötelezték, helyezze hatályon kívül, és a szavatossági kötelezettséget kijavításban állapítsa meg. A perújítás iránti kérelemhez mellékelte a Budapesti Műszaki Egyetem Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet Épületszerkezeti Tanszékének megbízása alapján készített szakértői véleményét, amely szerint az ítéletben előírt munkák elvégzése műszaki és népgazdasági szempontból indokolatlan; ezek helyett kijavítás szükséges.
A perújítás iránti kérelem alapján az elsőfokú bíróság a Miskolci Igazságügyi Műszaki Szakértői Irodától kért szakvéleményt a kérelemben előadott tényekre vonatkozólag. A Szakértői Iroda az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló szakértői véleményét fenntartotta. Ugyancsak fenntartotta szakértői véleményét az 1987. december 8-i tárgyaláson a Budapesti Műszaki Egyetem Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet Épületszerkezeti Tanszéke is. Az elsőfokú bíróság ezek után a szakértői vélemények felülvizsgálatát rendelte el és ennek érdekében megkereste az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottságot.
Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság helyszíni szemlét tartott. Ennek során – mivel a felperes és az I. r. alperes bejelentette, hogy az albafalak téglafalra való kicserélésével kapcsolatos vitában időközben megállapodtak – az épület aljzatbetonját és tetőszigetelését vizsgálta meg. A bizottság által készített igazságügyi felül-vélemény – az I. r. alperes megbízásából készült szakértői véleménnyel egyezően – az aljzatbetonok, és a tetőszigetelés kijavítását tartotta indokoltnak.
A felperes és az I. r. alperes – a felperes megbízása alapján készült újabb építésügyi szakértői véleményre figyelemmel, amely a tetőszigetelés újból történő elkészítését tartotta szükségesnek – egyeztetést tartottak, amely nem vezetett eredményre. Ezt követően az elsőfokú bíróság perújítási kérelemmel támadott ítéletének a szociális épületeknél és a vizes dobolónál az albafalak téglafalra való kicserélését, továbbá az aljzatbetonok, és a tetőszigetelés újra elkészítését előíró rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és az I. r. alperest az aljzatbetonok, és a tetőszigetelés 90 napon belül történő kijavítására kötelezte. Az ítélet – amely rendelkezik a perköltség viseléséről is – indokolásában az albafalak téglafalra való kicserélésével kapcsolatban a felperes és az I. r. alperes megállapodására, az aljzatbetonok, és a tetőszigetelés tekintetében pedig az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság igazságügyi felül-véleményére hivatkozik.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és az I. r. alperest kijavítás helyett kicserélésre kérte kötelezni. A fellebbezés szerint igazságügyi felül-vélemény beszerzésének nem volt helye, mert a Miskolci Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda szakvéleményével csak az I. r. alperes által megbízott szakértő véleménye állt szemben, akit – a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontjára és 178. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel – a tárgyaláson nem lehetett volna szakértőként meghallgatni, s a szakvélemények közötti ellentmondást más módon is ki lehetett volna küszöbölni. A felperes kifogásolta azt is, hogy nem világos, az aljzatbetonok, és a tetőszigetelés kijavítása során milyen munkákat kell az I. r. alperesnek elvégeznie, hivatkozott továbbá a tetőszigeteléssel kapcsolatban általa beszerzett szakértői véleményre. Arra az esetre, ha az I. r. alperest a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kicserélésre kötelezni, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a per újabb tárgyalásának és újabb határozat hozatalának elrendelését.
Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos.
Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság igazságügyi felül-véleményéből egyértelműen megállapítható, hogy az aljzatbetonok és a tetőszigetelés kicserélése a hibák megszüntetése érdekében nem indokolt; ehhez az I. r. alperest a hibák kijavítására kell kötelezni. Az igazságügyi felül-véleménnyel szemben a felperes megbízásából utóbb készült szakértői vélemény az előbbiekben foglaltak megdöntésére nem alkalmas. A per elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szakvélemény felülvizsgálata elrendelésének a BKT-PKT-GKT 1/1981. számú állásfoglalásában meghatározott feltételei fennálltak-e. Az elsőfokú bíróság ítélete ugyanis a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján – az eljárás lényeges szabályainak megsértésére hivatkozással – akkor sem helyezhető hatályon kívül, ha a szakvélemény felülvizsgálatának elrendelése nem volt indokolt, másrészről a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint annak nem volt akadálya, hogy a felül-véleményt a bíróság bizonyítéknak fogadja el.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Mivel az igazságügyi felül-vélemény szerint a tetőszigetelés hibáinak kijavításához kijavítási terv szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az épület terveit elkészítő II. r. alperest kötelezte arra, hogy a kijavítási tervet az I. r. alperes költségére készítse el. (Legf. Bír. Gf. III. 30 016/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás