GK BH 1989/457
GK BH 1989/457
1989.11.01.
I. A jogszabályi előfeltételek megléte esetén gazdálkodó szerv részére is engedélyezhető az illetékfeljegyzés [1986. évi I. tv1 46. § (1) bek. 49. §; 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (1) bek.; 2/1968. (I. 24.) IM r. 7. § (3) bek.].
II. Az illetékfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmet elutasító határozat ellen – amelyet a bíróság indokolni köteles – külön fellebbezésnek van helye [Pp 222. § (1) bek.; 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. § a) pont].
A Fővárosi Bíróság az 1988. december 5-i tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben foglalt végzésében – többek között – az alperes viszont-keresetével kapcsolatban előterjesztett illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasította, és kötelezte az alperest, hogy leletezés terhe mellett rójon le 300 000 Ft elsőfokú eljárási illetéket. E határozatát nem, indokolta.
A végzés illeték-feljegyzési jogot elutasító rendelkezése ellen az alperes fellebbezést nyújtott be. Kérelmét megismételve előadta, hogy pénzügyi nehézségei folytán az illeték előzetes lerovása – vagyoni viszonyaira tekintettel – számára aránytalan megterhelést jelentene. A fellebbezéséhez csatolta a pénzügyi helyzetét igazoló bankkivonatot, amelyből megállapítható, hogy az alperesnek 1989. február 16-án jelentős összegű passzívuma volt.
A felperes észrevételében az illeték-feljegyzési jog megadását ellenezte.
Az illetékekről szóló 1986. évi I. tv 46. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól.
A felhívott jogszabály helyes értelmezésével nem kizárt a gazdálkodó szervezet részére sem – az adott eset körülményeitől függően – az illeték-feljegyzési jog engedélyezése. Ezért a Legfelsőbb Bíróság annak vizsgálatára szorítkozott, hogy a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szigorúbb követelmények miatt a jogszabályban írt előfeltételek jelen esetben valóban fennállnak-e. Az illeték-feljegyzési jog engedélyezésére – a tv. 49. §-a szerint – a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet rendelkezései az irányadók. E rendelet 5. §-ának (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a személyes költségmentesség engedélyezését kérőnek a jövedelmi és vagyoni viszonyait a 2/1968. (I. 24.) IM rendeletben meghatározott módon kell igazolnia. Ez utóbbi rendelet 7. §-ának (3) bekezdése lehetőséget biztosít a bíróságoknak arra, hogy a költségmentességet – s ezen belül az illeték-feljegyzési jogot – az alapjául szolgáló körülmények igazolása nélkül is engedélyezze. Mindezeket figyelembe véve az alperes által csatolt és a Magyar Nemzeti Bank által kiállított két különböző időpontra vonatkozó – az alperes anyagi helyzetét igazoló – okirat bizonyította, hogy az illeték-feljegyzési jog engedélyezésének előfeltételei fennállnak. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jelen esetben az összes körülményt értékelve – a Pp. 259. §-ában foglaltakra figyelemmel – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az illetékekről szóló tv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján az alperesnek illeték-feljegyzési jogot engedélyezett.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 222. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 16. §-ának a) pontjában foglaltak alapján a fellebbezéssel támadható határozatát meg kellett volna indokolnia, de ez elmaradt. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 225/1989. sz.)
1
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás