BK BH 1989/464
KK BH 1989/464
1989.11.01.
A katonai szolgálat teljesítésére alkalmatlan sorkatona önkényes eltávozásának büntetőjogi értékelése [Btk. 36., 71. § (1) bek., 345. §; Be. 263. §].
A katonai bíróság a sorkatona vádlottat önkényes eltávozás vétsége miatt, mint visszaesőt 7 hónapi – fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen a vádlott és a védő enyhítésért fellebbeztek.
A tényállás szerint a vádlott 1988. augusztus 18-án 14 óra körül engedély nélkül elhagyta a szolgálati helyét, majd H.-ban tartózkodott 1988. augusztus 23-án 20 órakor történt elfogásáig. Szándéka volt később visszatérni az alakulatához. A vádlott cognitiv psychopathiája miatt katonai szolgálatra alkalmatlan, ezért az eljárás során leszerelték.
Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a vádlott cselekményével megvalósította az önkényes eltávozás vétségét, tévedett viszont, amikor szükségesnek ítélte a vádlott bűnösségének kimondását és vele szemben büntetés alkalmazását.
Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított enyhítő körülményeken túl igen nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni, hogy katonai szolgálat teljesítésére alkalmatlan. A Legfelsőbb Bíróság a KK 16. számú állásfoglalásában kimondotta, hogy a szolgálat teljesítésére alkalmatlanság a katonai bűncselekmény elkövetésénél mindig enyhítő körülmény, ha azt nem maga az elkövető idézte elő. Ugyanakkor ez különös súllyal jelentkezik a kibúvásos bűncselekményeknél, amilyen az önkényes eltávozás is, amikor az elkövető éppen azon szolgálat teljesítése alól vonja ki magát, amelynek ellátására utóbb alkalmatlannak bizonyult.
Mindemellett jelen esetben nyomatékkal jelentkezik az is, hogy a vádlott a sorkatonai szolgálati idejét lényegében már le is töltötte. Az alkalmatlansága folytán pedig katonai bűncselekmény elkövetésére a jövőben nem is nyílik módja.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cselekmény oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a vádlottal szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. Ezért a Btk. 36. §-ában foglaltak értelmében, a Be. 263. §-a alapján a vádlottal szemben a Btk. 345. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkényes eltávozás vétsége miatt indított eljárást megszüntette, egyúttal a Btk. 71. §-a (1) bekezdésének kötelező előírása folytán megrovásban részesítette. (Katf. I. 514/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás