BK BH 1989/469
BK BH 1989/469
1989.12.01.
A közérdekű munkaként végrehajtandó javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztést a határozat rendelkező részében napokban kell meghatározni [Btk. 50. § (2) bek., 49. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével, az elítélttel szemben kiszabott 8 hónapi közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munkát 1 hónap 5 nap szabadságvesztésre változtatta át.
A végzés ellen az elítélt élt fellebbezéssel az átváltoztatás miatt. Az elítélt fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az elítélt meghallgatása, valamint a büntetés-végrehajtási iratok tartalma alapján megalapozottan állapította meg, hogy az elítélt a munkakötelezettségének önhibájából nem tett eleget.
A közérdekű munkát kiszabó alapítéletben a bíróság felhívta a figyelmét arra, hogy ha a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű javító-nevelő munka helyébe szabadságvesztés lép. Ezek alapján az elsőfokú bíróság törvényesen járt el, ezért a megyei bíróság az elítélt fellebbezésének nem adott helyt.
A Btk. 49. §-ának (4) bekezdése és a (3) bekezdése értelmében a közérdekű munkaként végzett javító-nevelő munka tartamát 6 hónap és 2 év közötti hónapokban, illetve években kell meghatározni, de a munkát hetenként egy szabad- vagy pihenőnapon kell végezni. A Btk. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a büntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásánál a közérdekű munkavégzés esetén egy napi javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Ezek összevetéséből megállapítható, hogy a jelen esetben – figyelembe véve, hogy a közérdekű munka letöltésének kezdőnapja 1988. november 5. napjában került meghatározásra, az elitéltnek 8 hónapon keresztül 35 napon át kellett volna közérdekű munkát végeznie, ehhez képest a munka el nem végzése miatt a javító-nevelő munkát 35 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Az elsőfokú bíróság a közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munkát a végzésében 1 hónap 5 napi szabadságvesztésre változtatta át, vagyis 1 hónapot 30 napnak számított.
A megyei bíróság álláspontja szerint a közérdekű munkavégzésnél, amikor a hónapban, évben meghatározott javító-nevelő munkát hetente egy napon kell végezni -, hasonlóan a pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásához – az átváltoztatás folytán megállapított szabadságvesztést napokban kell meghatározni.
A Btk. 52. §-a a pénzbüntetésnél az átváltoztatási kulcsot úgy határozza meg, hogy szoros összefüggést teremt a napi tételek száma és a szabadságvesztés között, meghatározva, hogy egynapi tétel pénzbüntetés helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
A megyei bíróság álláspontja szerint ehhez hasonló összefüggést teremt a Btk. 50. §-ának (2) bekezdése – figyelemmel a 49. §-ának (3) bekezdésére – a közérdekű munkavégzés napjai és a helyébe lépő szabadságvesztés között, amikor kimondja, hogy egynapi közérdekű munkaként végrehajtandó javító-nevelő munka átváltoztatása esetén egynapi szabadságvesztésnek felel meg. Ezért a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést napokban kell meghatározni.
Az elsőfokú bíróság által történt átváltoztatás esetén, a megyei bíróság álláspontja szerint ez a törvényi rendelkezés csorbát szenved, mert attól függően, hogy hány napos az a hónap, amikor a közérdekű munkavégzés helyébe lépő szabadságvesztést az elítélten végrehajtják, egy hónap alatt letölthet 28, 29, 30 vagy 31 napot is, tehát vagy kevesebb, vagy több nap szabadságvesztést tölthet le, mint amennyit a napokban történt átváltoztatáskor töltene.
Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a közérdekű javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát 35 napban határozta meg. [Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 76/1989. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás