GK BH 1989/494
GK BH 1989/494
1989.12.01.
A felperes (jogosult) köteles a keresetlevélen (a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen) az alperes (kötelezett) pontos címét megjelölni. Ez a kötelezettség a kötelezett esetleges címváltozásával kapcsolatban is fennáll. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha – bár észlelnie kellett a keresetlevél kézbesítésének akadályát – e kötelezettséget figyelmen kívül hagyva hoz ítéletet [Pp 128. §, 372. § (2) bek. b) pont, 380. § (3) bek.; 10/1973. (XII. 30.) IM r.].
A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperest 400 000 Ft-ban és ennek az összegnek 1988. április 29-től járó évi 20 %-os késedelmi kamatában marasztaló rendelkezést hozott. Egyidejűleg az alperessel szemben 192 000 Ft meghiúsulási kötbért is kiszabott, valamint 35 520 Ft „költségben” és ezen kívül 13 305 Ft szakértői díjban marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperes védekezést nem terjesztett elő.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte lényeges eljárási szabálysértés miatt. Előadása szerint sem a keresetlevelet, sem pedig a tárgyalásra szóló idézést nem kapta kézhez. Ezért álláspontja szerint az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor – anélkül, hogy a perindítás hatályai beálltak volna (Pp 128. §) – a terhére marasztaló döntést hozott.
A fentiekre tekintettel elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, míg másodlagosan kérelme szerint a kereset elutasítását.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 372. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a keresetlevélnek többek között – tartalmaznia kell a felek megjelölését és címét. E rendelkezés helyes értelmezésével a felperest terheli az alperes esetleges székhelyváltoztatásával kapcsolatos újabb cím bejelentésének kötelezettsége is.
A gazdasági perekben hivatalos iratok kézbesítéséről a 10/1973. (XII. 30.) IM rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Ennek alapján, illetőleg a GKT 4/1973. sz. állásfoglalás szerint az ajánlott levélben megküldött iratokat azok postára adásától számított második napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez megdönthető vélelem, de ha a posta jelzi, hogy a kézbesítés akadályba ütközik, akkor ez nem is érvényesülhet. A jelen esetben a bíróság számára aggályos lehetett, hogy a kézbesítés megtörtént-e, miután a bíróság az iratokat „postai jelentéssel” kapta vissza. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság akkor járt volna el az eljárási szabályoknak megfelelően, ha felszólítja a felperest az alperes pontos címének bejelentésére. Mivel ezt elmulasztotta, nem érvényesülhetett a Pp. 380. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezés sem, ezért lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a másodfokú eljárásban sem volt orvosolható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban módot kell nyújtani az alperesnek, hogy védekezését előterjeszthesse. Utóbbi függvényében kell dönteni a szakértő kirendelésének szükségességéről. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 145/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás