BK BH 1989/52
BK BH 1989/52
1989.02.01.
Ha a garázdaság vétsége dolog elleni erőszak folytán valósul meg, a rongálás szabálysértése nem állapítható meg [Btk. 271. § (1) bek.; BK 93. sz.].
A városi bíróság a terheltet garázdaság vétsége miatt 8 hónapi, 10 %-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte, de a rongálás vétsége miatt emelt vád alól a terheltet felmentette, egyben megállapította, hogy elkövette a 12 rb. rongálás szabálysértését, s ezért 2000 forint pénzbírsággal sújtotta, amelyet meg nem fizetés esetén 200 forintonként 1-1 napi elzárásra rendelt átváltoztatni.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt különböző szórakozóhelyeken italozott. Közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, amikor az utcában levő parkolóban 11 gépkocsit megrongált, majd az egyik lakóház bejárati ajtajának üvegét betörte, s ezzel 472 forint kárt okozott. A terhelt által előidézett kár egyébként valamennyi sértett esetében 2000 forint alatt maradt.
A városi bíróság ítéletének a rongálás vétsége alóli felmentő, továbbá a 12 rb. rongálás szabálysértését elbíráló és emiatt pénzbírságot alkalmazó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügyész a terhelt ellen garázdaság vétsége és ezzel halmazatban rongálás vétsége miatt emelt vádat, amely megfelel az elkövetéskor hatályos jogi szabályozásnak, minthogy a Btké. 28. §-a (2) bekezdésének d) pontja akként rendelkezett, hogy szabálysértés helyett bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által véghezvitt és együttesen elbírált rongálási szabálysértések esetén az okozott kár értéke érték-egybefoglalás folytán a 2000 forintot meghaladja.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának BK 93. számú állásfoglalása szerint amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás bűncselekmény, akkor a garázdasággal bűnhalmazatban a rongálás vétségét is meg kell állapítani.
A városi bíróság helyesen ismerte fel, hogy a Btk. 2. §-ára tekintettel a rongálás vétségének megállapítására nem kerülhet sor, minthogy az elbíráláskor már hatályba levő újabb büntető jogszabály – az 1987. évi III. törvény 42. §-ának (2) bekezdése – a Btké. 28. §-ának (2) bekezdésében írt érték-egybefoglalási szabályt hatályon kívül helyezte.
Elkerülte azonban a városi bíróság figyelmét, hogy az idézett ítélkezési gyakorlat változatlanul irányadó a tekintetben, hogy ha a garázdaságot dolog elleni erőszakban megnyilvánuló magatartással hajtják végre, és ez utóbbi magatartás csupán szabálysértés: a garázdaság mellett a rongálás szabálysértése külön nem bírálható el. A dolog elleni erőszakos magatartás fogalmába ugyanis a csak szabálysértést megvalósító csekélyebb károkozás, jelentéktelen állagsérelem beletartozik (BK 93. sz. állásfoglalás III/2. pontja). Ez esetben tehát a rongálás vétsége alóli felmentő rendelkezésre nincs szükség, mint ahogyan nincs lehetőség a rongálás szabálysértésének megállapítására sem, mivel a vád tárgyává tett cselekmény egységesen garázdaság vétségének minősül.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság ítéletének a rongálás vétsége alóli felmentő, valamint a rongálás szabálysértésének elkövetését kimondó s ezek miatt pénzbírságot alkalmazó rendelkezés törvénysértő. Ezért az ítéletet e részében hatályon kívül helyezte. (B. törv. II. 616/1988. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás