BK BH 1989/56
BK BH 1989/56
1989.02.01.
Tárgyalás mellőzésével büntetést kiszabó végzés elleni ügyészi fellebbezésnek helye van, ha a bíróság közvádas ügyben ügyészi indítvány hiányában hoz határozatot [Be 355/A § a) pont, 351. § (1) bek., 235. §].
A városi bíróság tárgyalás mellőzésével ittas járművezetés vétsége miatt önálló büntetésként 2 évi járművezetéstől eltiltást szabott ki a vádlottal szemben.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést eljárási szabálysértés miatt (Be 235. §), mert a városi bíróság ügyészi indítvány hiányában hozta meg a határozatait.
A fellebbezés alapos.
A Be. 351. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely feltételek megléte esetén alkalmazható a tárgyalás mellőzése. Ezeknek a feltételeknek együttesen és hiánytalanul kell fennállniuk. A jogintézmény alkalmazásának egyik feltétele közvádas ügyben az ügyész indítványa, vagyis az ügyészség és a bíróság egyetértése, egyöntetű megítélése esetén kerülhet csak sor tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabására, illetőleg mellékbüntetés önálló büntetésként való alkalmazására.
Az adott ügyben ügyészi indítvány nem volt, miért is a tárgyalás mellőzésének egyik törvényi feltétele hiányzott. Az elsőfokú bíróság tehát eljárási szabályt sértett, amikor ügyészi indítvány hiányában mellőzte a tárgyalás megtartását.
A tárgyalás mellőzésével hozott végzés elleni jogorvoslati jogosultság szabályozása eltér az általánostól.
A Be. 353. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, ehelyett a törvény tárgyalás tartásának kérését teszi lehetővé. A jogorvoslati jogosultságnak ez a speciális szabályozása a külön eljárás sajátosságából fakad. Ebben a külön eljárásban ugyanis a bíróság a vádlottal szemben büntetést alkalmaz anélkül, hogy tárgyalást tartana, a vádlottat kihallgatná, és bizonyítást venne fel. A tényállás megállapítása közvetett módon, a nyomozati iratok alapján történik. Ezért módot kellett adnia az elsőfokú bíróságnak arra, hogy az ügy másodfokú elbírálása előtt maga is tárgyaláson határozhasson, és csupán a tárgyaláson hozott határozata legyen fellebbezhető a másodfokú bírósághoz.
Az adott ügyben a fellebbezés lehetőségét kizáró rendelkezés a megyei bíróság álláspontja szerint nem alkalmazható, mert ez a szabály csak arra az esetre érvényes, ha az elsőfokú bíróság szabályosan járt el, és a törvény rendelkezéseinek megfelelően hozta meg a végzését. Az ügyészt nem lehet elzárni a fellebbezési jogától csak azért, mert az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértve hozott tárgyalás mellőzésével határozatot.
A fentiekre tekintettel a megyei bíróság a konkrét ügyben nem látta kizártnak a fellebbezés lehetőségét, ezért azt elbírálta.
A Be. 355/A. §-a a legsúlyosabb eljárási szabálysértések következményeiről akként rendelkezik, hogy ezek megvalósulása esetén a másodfokú báróság feltétlenül hatályon kívül helyezi a tárgyalás mellőzésével hozott végzést, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ilyen eredményre vezető szabálysértés, ha a bíróság a Be. 351. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ügyészi indítvány nélkül határozott.
Az adott ügyben a tárgyalás mellőzésére irányuló ügyészi indítvány hiányzott, tehát feltétlen hatályon kívül helyezési ok létesült.
A fentieknek megfelelően a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzése hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 234/1988. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás