PK BH 1989/64
PK BH 1989/64
1989.02.01.
A szabadalmi oltalom megsemmisítése iránt indított eljárás önmagában nem elég indok a szolgálati találmányért, illetve a szabadalom hasznosításáért járó díj megfizetése iránt indított per tárgyalásának felfüggesztésére [Pp 152. § (1) bek.; Szt. (1969: II. tv.) 32. § (1) bek.].
Keresetlevelében a felperes előadta, hogy feltalálója az 1981-ben bejelentett „Eljárás tribológiai rendszer kopásállapotának vizsgálatára” című szolgálati találmánynak, amelyre az alperes szerzett szabadalmat. Később a szabadalmi oltalmat – átruházások révén – a felperes megszerezte. Találmányi és közreműködési díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését, a szabadalom átruházását követő időre pedig, a hasznosítás ténye miatt, további ellenérték megfizetésére is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bizonyítási eljárás során benyújtott iratában bejelentette, hogy a szabadalom megsemmisítése iránt az OTH-hoz kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel a per tárgyalását, a szabadalom megsemmisítési eljárás jogerős bejelentéséig, végzéssel felfüggesztette. A végzés indoka szerint a díjazás előfeltétele az érvényes szabadalom, ennek tárgyában pedig államigazgatási eljárás van folyamatban.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, rámutatva arra, hogy ez idő szerint a szabadalom érvényesen fennáll; követelési az eddig megtörtént értékesítések ellenértékére irányul.
A fellebbezés helytálló.
A perben érvényesített követelés részben a szolgálati találmányért a jogszabálynál fogva járó díj, részben olyan térítés megfizetésére irányul, amellyel az alperes – az előadott tényállás szerint – a felperesre szállt szabadalom hasznosításának ténye miatt tartozik. A szabadalmi oltalom ez idő szerint érvényesen fennáll, e tekintetben a felperes keresetének jogalapját meghatározó jogi körülmény nem bizonytalan. Az alperes a találmány oltalmi idejének hetedik évében, a per megindulása után két évvel, a szabadalom megsemmisítése iránt indított államigazgatási eljárást.
A szabadalom megsemmisítésének kimondása, minthogy az az oltalmat visszamenőleg, keletkezésének hatályával megszünteti [Szt. 32. § (1) bek.] befolyásolhatja azt a döntést, amelynek jogi alapjához tartozik az oltalom megléte. Ennyiben a szabadalom fennállásának kérdésében hozandó államigazgatási döntés előkérdése lehet a jelen per eldöntésének.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság – ha ezt egyébként indokoltnak látja – felfüggesztheti a per tárgyalását, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás államigazgatási hatáskörbe tartozik.
Önmagában az a körülmény azonban, hogy az alperes megsemmisítési eljárást indított, nem elég indok arra, hogy a perindításra jelenleg kellően igazolt jogosult által folyamatba tett per a tárgyalás felfüggesztése folytán megakadjon. A tárgyalás megakadása kizárólag az alperes érdekét szolgálja, és a megsértett alanyi jog orvoslásának elodázása miatt a felperesre nézve súlyos érdeksérelmet jelenthet. A megsemmisítési eljárás megindításának már ismertetett körülményeire tekintettel ezért a bírói mérlegeléstől függően kimondható felfüggesztés az elbírált esetben nem indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést megváltoztatta, és a tárgyalás felfüggesztését mellőzte. (Pf. IV. 20 545/1988. szám.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás