GK BH 1989/66
GK BH 1989/66
1989.02.01.
Ha a vállalkozó kártérítési felelőssége alapján köteles a hibás építményt kijavítani, úgy e kártérítésbe a hibás teljesítés miatt járó kötbért is beszámítottnak kell tekinteni [Ptk. 246. § (2) bek.; GK 41. sz.; GKT 46/1973. sz.].
A perbe beavatkozó lakásfenntartó szövetkezet lakóépületét a III. r. alperes tervezte és az I. r. alperes – a II. r. alperes alvállalkozói közreműködésével – vitelezte ki. A beruházás lebonyolításának feladatait a felperes látta el. Az épület átadás-átvételi eljárása 1979. december 23-án fejeződött be.
A felperes 1985. április 15-én felszólította az I. r. alperest a függőfolyosók burkolatának kijavítására. Mivel a felszólítás nem vezetett eredményre, 1985. szeptember 19-én keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben az I. r. alperest a hibák díjtalan kijavítására, valamint kötbér fizetésére kérte kötelezni. Utóbb keresetét kiterjesztette a III. r. alperesre is. A II. r. alperes ellen az I. r. alperes indított keresetet, az ügyeket pedig az elsőfokú bíróság egyesítette.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást követően kötelezte az I. r. alperest, hogy az épület függőfolyosóinak hibáit 1988. május 31-ig díjtalanul szüntesse meg, azzal azonban, hogy a javítási költségek 50 %-át a II. r. alperes köteles viselni. A III. r. alperessel szemben a keresetet elutasította. Ezen túlmenően kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 35 400 Ft hibás teljesítési kötbért, a II. r. alperest pedig arra, hogy 17 700 Ft hibás teljesítési kötbért fizessen az I. r. alperesnek.
Az ítélet indokolása szerint az átadás-átvétel és a kereset beadása közt eltelt idő ellenére nem volt akadálya az alperesek marasztalásának, mert ezt az I. számú Polgári és Gazdasági Elvi Döntés lehetővé teszi. Az indokolás ezzel kapcsolatosan azonban további részleteket nem tartalmaz.
Az ítélet ellen a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést. Ebben egyrészt azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság elévülésre alapított védekezését nem fogadta el, másrészt pedig sérelmezte a terhére megállapított költségviselés 50 %-os arányát.
A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében pedig helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint az épület függőfolyosóinak burkolatára 5 év alkalmassági idő vonatkozik, ennek folytán az 1979. december 23-hoz képest 5 éven túl benyújtott követelésnek szavatossági alapon helyt adni már nem lehetett. Nem volt akadálya azonban annak, hogy a felperes a GK 41. sz. állásfoglalás szerint igényét kártérítési alapon érvényesítse, illetve, hogy a kötelezettnek marasztalására kártérítési alapon kerüljön sor.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a másodfokú ítélet azon rendelkezése ellen, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletét a kötbér kiszabására vonatkozóan is helybenhagyta, törvényességi óvást emelt.
Az óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság I. számú Polgári és Gazdasági Elvi Döntésének III. tétele szerint a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni.
Az e tételhez fűzött indokolás többek közt kimondja, hogy amennyiben a szolgáltatott dolog hibája csak a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidők eltelte után jelentkezik, úgy a kötelezettnek a szavatosságon alapuló objektív helytállási kötelezettsége már nem áll fenn, szavatossági igény tehát nem érvényesíthető. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult – az általános elévülési határidőn belül – a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését követelje.
A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság helyesen állapította meg, hogy az 1978. május 24-i teljesítéshez lépest az öt év alkalmassági idő eltelte után szavatossági alapon már nincs helye igény-érvényesítésnek, kártérítési alapon azonban a felperes követelése megítélhető. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy ez utóbbi esetben a kártérítés intézménye a maga teljességében hatályosul a felek kapcsolat-rendszerében, aminek egyik következménye az, hogy a kár összegébe a kötbért be kell számítani. Ez a Ptk. 246. §-ának (2) bekezdéséből következik, mely szerint a jogosult csak a kötbéren felüli kárát érvényesítheti, de ezt tartalmazza többek közt a GKT 46/1973. számú állásfoglalás is.
A másodfokú ítélet – az elsőfokú ítélet helybenhagyása útján – a hiba kijavítására kötelezte az I. r. alperest a II. r. alperes 50 %-os költségviselésével. A felperes szempontjából a reparációnak ez a meghatározása a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése szerinti eredeti állapot helyreállítása, illetve a (2) bekezdés szerinti természetbeni, de teljes kártérítés, következésképpen a pénzbeni megtérítés hiányában a kötbér beszámítására csak a kötbér kiszabásának mellőzése útján van lehetőség.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság ítéletét abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének az I. és II. r. alpereseket kötbér megfizetésére kötelező rendelkezését helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az I. r., valamint a II. r. alperesekkel szemben a kötbér kiszabását mellőzte. (Eln. Tan. G. törv. 30 965/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás