• Tartalom

GK BH 1989/68

GK BH 1989/68

1989.02.01.

Ha a szerződés értelmében a vállalkozó a megrendelő áltat fizetendő előleg ellenében nyújt árengedményt, ez utóbbira a megrendelő csak akkor tarthat igényt, ha előlegfizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette [Ptk 277. § (1) bek. és 240. § (1) bek.].

A felperes 1 724 785 Ft és késedelmi kamata iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen, mert egy orvosi rendelő építési munkáiról kiállított számláját az alperes a követelt összeggel csökkentve egyenlítette ki. A kibocsátott meghagyásnak az alperes ellentmondott. Az így perré alakult eljárásban az alperes az ellentmondásában előadott azt a védekezését tartotta fenn, hagy a per tárgyát képező munkákra vonatkozó szerződés szerint 33 974 400 Ft összegű előleg nyújtása fejében a felperes 1 724 785 Ft árengedményt adott. Ezt az összeget a felperes indokolatlanul szerepeltette a számlában, ezért a számlát az árengedménynek megfelelően csökkentett összegben egyenlítette ki.
Az elsőfokú eljárás során megtartott tárgyaláson a felperes azt adta elő, hogy az árengedményt arra az esetre helyezte kilátásba, ha az alperes a vállalt előlegfizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz. Ezzel szemben az alperes 1987. évben 4 299 400 Ft-tal kevesebb összeget utalt át annál, mint amely összegű előleg átutalását a szerződésben vállalta. Bejelentette továbbá, hogy további kereseti kérelme különböző mobil berendezések ellenértékéből adódik. Erre vonatkozóan az újabb tárgyaláson a követelését 22 899 Ft-ban határozta meg, amely összegre nézve az alperes elismerő nyilatkozatot tett.
Utóbb az alperes az árengedménnyel összefüggő felperesi követelést az előleg folyósításának részbeni elmaradásával arányban 200 000 Ft összegben elismerte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 724 785 Ft-ot és ezen összeg késedelmi kamatát, továbbá fizessen meg 22 899 Ft-ot, valamint 104 862 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy a felek által megkötött fővállalkozási szerződés 17. pontjában foglaltak alapján a felperes által nyújtott árengedmény azzal a feltétellel illeti az alperest, hogy az előleget a vállalt összegben és a megjelölt határidőre minden esetben pontosan átutalja. Az alperes a feltételeket nem teljesítette, ezért az árengedménytől elesett. A bíróság a felek megállapodásától eltérő „arányos” árengedmény megítélésére jogi alapot nem talált. A 22 899 Ft összegű felperesi követelés tekintetében a bíróság az alperest elismerése alapján marasztalta.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet részbeni megváltoztatásával a marasztalás összegének az előleg fizetésével arányos mérséklését. Hivatkozott arra, hogy a felperes munkavégzése sem felelt meg a szerződésben meghatározott pénzügyi ütemezésnek, így az 1985. és 1986. évi teljesítménye a 17 000 000 Ft előleggel szemben csak 10 000 000 Ft értékű volt. Erre tekintettel tartotta vissza az előleg, folyósítását mintegy 10 %-os mértékben. Álláspontja szerint ezek alapján nem lehet indokolt a teljes összegű árengedmény megvonása.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperes a fellebbezésében a felperes kereseti kérelmére vonatkozóan lényegében megismételte az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontját, új tényt és bizonyítékot a fellebbezési tárgyaláson sem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényálláshoz képest megalapozott ítéletet hozott. Kétségtelenül megállapítható volt, hogy az alperes a felek által megkötött szerződésben az árengedmény feltételeként kikötött előlegfizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget. Nem volt elfogadható, az alperes azon hivatkozása, amely szerint csak az előleg folyósításának elmaradásával arányban álló árengedmény megvonására lenne lehetőség.
Amint erre az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában helyesen rámutatott, a felek által meghatározott szerződési feltételektől eltérő tartalmú kötelezettséget, illetőleg jogosultságot a peres felek jogviszonyára vonatkozóan nem lehetett megállapítani. Így ezért a szerződést a. Ptk 277. §-ának (1) bekezdése értelmében tartalmának megfelelően kell teljesíteni, a 240. § (1) bekezdése értelmében ezt a szerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatták volna.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a. Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. (Csongrád M. Bír. 2. G. 40 078/1988. sz. – Legf. Bír. Gf. V. 30 941/1988. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére