• Tartalom

GK BH 1989/71

GK BH 1989/71

1989.02.01.

Az ipari szolgáltató szakcsoport nem önálló jogi személy; mint ilyen – harmadik személyekkel – a gesztor szövetkezet nevében köthet szerződéseket. Ebből következik, hogy az ilyen szerződések megszegéséből eredő igények elévülésére, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó elévülési szabályok az irányadók [Ptk. 324. § (1) bek.; 26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 11. § (2) bek., 12. § (1) bek.].

A felperes eladó – a tőle 1986. február 3-án az alperesi tsz megszűnt ipari szolgáltató szakcsoportja által átvett 1 db tűzcsapszekrény ellenértékeként – 10 400 Ft-ot és ez összegnek 1986. május 9. napjától járó törvényes kamata erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az alperes az ellentmondásában – ennek folytán az eljárás perré alakult át – azzal kérte a kereset elutasítását, hogy hozzá a fizetési felszólítás 1987. február 7-én érkezett, így elévülés következett be [Ptk. 324. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletét – az alperes helytállási kötelezettségénél irányadó 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 11. §-ának (2) bekezdésére utalva – az elévülési kifogás megalapozottságával indokolta.
A fellebbező felperes a sérelmezett ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Érvelése szerint a szakcsoport nem gazdálkodó szervezet, így a tartozásáért az alperes az ötéves általános elévülési időn belül köteles helytállni.
Az ellenkérelem helybenhagyásra irányult.
A fellebbezés nem alapos.
A tűzcsapszekrény adásvételére a szerződést a felperessel az alperesnél létrehozott ipari szolgáltató szakcsoport kötötte meg. A szakcsoport azonban a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 12. §-a (1) bekezdésénél fogva az alperes nevében szerződött. A jogviszony tehát nem vitásan az egyaránt gazdálkodó szervezetnek minősülő felperes és az alperesi tsz között jött létre. Ebből kiindulva – a felperesnek az előbbiek figyelmen kívül hagyása miatt nem helytálló okfejtésével szemben – erre a jogügyletre is a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülésére irányadó szabályok [Ptk. 324. § (1) bek.] érvényesülnek. Következésképpen a Ptk. 280. §-a (1) bekezdésének a) pontjához foglaltakhoz képest, 1986. február 3-án esedékessé vált követelésnek az elévülése azért következett be, mert az egy éven belüli megszakítás igazolására alkalmas bizonyítékot a felperes bírói felhívások után sem csatolt. Ezért a keresetet a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése alapján – elévülés okából – elutasító elsőfokú ítélet ellen tehát a felperes ténybeli és jogszabályi alap nélkül fellebbezett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – az indokolásának a fellebbezés előterjesztése folytán szükségessé vált kiegészítése mellett – a perköltség viselésére is kiterjedően a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30183/1988. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére