BK BH 1989/8
BK BH 1989/8
1989.01.01.
A társadalombiztosítási járulék befizetésének szándékos elmulasztása nem adócsalást, hanem csupán társadalombiztosítási szabálysértést valósít meg [Btk. 310. §; Btké 26. §; 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 81. és 82. §].
A városi bíróság, illetve a megyei bíróság az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében állapította meg, és ezért az I. r. és a II. r. terhelteket büntetéssel sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a társasház építőközösségének közös képviselője, míg házastársa – a II. r. terhelt – annak a társadalombiztosítási ügyeit intézte. A terheltek a kiadások csökkentése érdekében az építkezésen dolgozó alkalmi munkások egy részét nem jelentették be, illetve alacsonyabb összegű munkabérrel jelentették be a társadalombiztosítási igazgatóságnál. Így összesen 139 000 forint társadalombiztosítási járulékot titkoltak el, továbbá 24 000 forint nyugdíjjárulékot nem fizettek be.
A jogerős határozatok ellen a terheltek javára a bűnösség téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az adó fogalmát az adócsalás szempontjából a Btké 26. §-a határozza meg. E szerint „a Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá a külön jogszabályban meghatározott, az állam javára fennálló fizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít”. E rendelkezésből egyértelműen következik, hogy adócsalást csak olyan adójellegű fizetési kötelezettségre nézve lehet elkövetni, amelyet külön jogszabály kifejezetten az adóval egy tekintet alá von. Ilyen jogszabályi rendelkezés azonban a társadalombiztosítási járulékra, illetve a nyugdíjjárulékra nézve nincs.
A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) 1967: II. törvény számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 54/1981. (XI. 19.) PM sz. rendelet 1. §-ának b) pontja szerint a társadalombiztosítási járulék „adójellegű kötelezettség”. Ez azonban csak a rendelet alkalmazásában irányadó, és nem jelenti azt, hogy a társadalombiztosítási járulék büntetőjogi szempontból is adónak minősülne.
Hasonló következtetésre kell jutni a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségek megszegésével kapcsolatos felelősséget megállapító, nem büntetőjogi szabályok értelmezése alapján is. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 110. és 111. §-ai szerint az ilyen kötelezettségek megszegésének szankciója a késedelmi pótlék és a rendbírság. Ezeket a jogkövetkezményeket az adott esetben alkalmazták is. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 81. és 82. §-ai társadalombiztosítási szabálysértésnek minősítik a szóban forgó kötelezettség teljesítésének elmulasztását. Ezek a szabálysértések nem tekinthetők az adócsalás szabálysértési alakzatának, amelyeket az Sztv. 112. §-a szerinti pénzügyi szabálysértés határoz meg. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 81. és 82. §-a alá eső magatartás tehát az elkövetési értéktől függetlenül mindig csupán szabálysértés; és sohasem valósíthat meg adócsalást, illetve pénzügyi szabálysértést.
A kifejtettekre tekintettel törvénysértő a terheltek bűnösségének az adócsalásban való megállapítása. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette az adócsalás miatt emelt vád alól, és a szabálysértés miatt alkalmazott velük szemben jogkövetkezményeket. (B. törv. IV. 973/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás