BK BH 1989/95
BK BH 1989/95
1989.03.01.
A gépkocsi egyes alkatrészeinek állagsérelem nélküli leszerelés útján való elvétele nem minősül dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásnak [Btk. 316. § (2) bek. d) pont].
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az irányadó tényállás alapján nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I. r. és a IV. r. vádlottak bűnösségét megállapította. Tévedett azonban a cselekmények jogi minősítése kérdésében.
A tévedést elsődlegesen az okozta, hogy az elsőfokú bíróság a lopási cselekményekkel kapcsolatosan a helyesen megállapított üzletszerű elkövetésen túl azt is megállapította, hogy az I. r. és a IV. r. vádlottak cselekményeiket dolog elleni erőszakkal is elkövették.
A helyesen megállapított tények szerint az I. r. és a IV. r. vádlottak társaikkal együtt személygépkocsikról hátsó lámpákat, lökhárítót, kerekeket, illetve kerékdíszítő betéteket szereltek le.
Valamennyi esetben az alkatrészek leszerelésekor szakszerűen jártak el, állagsérelem sem következett be. A szakszerűségre utal még a gépkocsi tulajdonosának előadása is, amikor azt vallotta, hogy a lökhárítók leszerelése szakszerűen történt.
A Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d) pontjához fűzött miniszteri indokolásból és a Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlatából kitűnően az esetben állapítható meg dolog elleni erőszakkal történő elkövetés, ha az ingóság eltulajdonításához valamely akadálynak fizikai erővel való leküzdésre van szükség, amely általában állagsérelemmel is jár, vagy pl., ha a tárgyat védő, óvó, rögzítő berendezések eredeti rendeltetésüktől eltérő módon történik a felnyitás vagy az alkatrész eltávolítása.
Jelen ügyben a személygépkocsik alkatrészeinek leszerelésekor olyan akadály leküzdésére, amely fizikai erőt igényelt volna, nem volt szükség, és állagsérelem sem következett be. Következésképpen az alkatrészeknek a tényállásban írt módon történő eltávolítása a dolog elleni erőszakkal elkövetés megállapítására nem alkalmas. Ezért a másodfokú bíróság a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti elkövetés megállapítását mellőzte.
A bűntettként elbírált bűncselekmények esetében a dolog elleni erőszakkal elkövetés megállapításának mellőzése a minősítésre nem volt kihatással.
A vétségként elbírált cselekmények tekintetében azonban a Btk. 316. §-a (2) bekezdés d) pontjának mellőzése folytán most már a szabálysértési értékekre elkövetett lopási cselekmények a Btk. 316. §-a (21 bekezdésének c) pontja alapján bűncselekmények. Ez esetben pedig az üzletszerűség a lopás alaptényállási eleme, tehát egy rendbeli bűncselekmény valósul meg, és az összesített érték alapozza meg a minősítést.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I. r. vádlottnak ezt a cselekményét vétségnek minősítette, amelynél az elkövetési érték 3200 forint, ezért a cselekmény helyesen a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdésének c) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b) 1. pontja szerint minősülő lopás bűntettét valósítja meg.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az I. r. és a IV. r. vádlottakra vonatkozó részét a fentiekre figyelemmel változtatta meg. [Baranya Megyei Bíróság 2. Fkf. 374/1988. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás