1/1990. (II. 12.) AB határozat
1/1990. (II. 12.) AB határozat
a népszavazás első kérdésére adott válaszról1
1990.02.12.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének értelmezése tárgyában az 1990. január 24-ei ülésén egyhangú döntéssel meghozta a következő
határozatot:
Az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdésére adott válasz eredménye nem képezi alkotmányjogi akadályát annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését módosítsa.
INDOKOLÁS
I. Az Országgyűlés az 1990. január 23-ai ülésén indítványozta: az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 1. § g) pontjának megfelelő hatáskörében eljárva hozzon alkotmányértelmező határozatot arról, hogy az 1989. november 26-ai népszavazáson az első kérdésre adott válasz kizárja-e az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének a jelen Országgyűlés általi módosítását.
II. 1. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Amtv.) az Országgyűlés 1989. október 18-án fogadta el.
Az Amtv-nek a vizsgált kérdéskörben a kihirdetés napján (1989. október 23-án) hatályba lépett 16. §-a az Alkotmány III. fejezeteként visszaállította a köztársasági elnöki tisztséget. A módosítás az az Alkotmány 29/A. §-a (1) bekezdéseként kimondja, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja.
Az Amtv. 40. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az e törvénnyel visszaállított köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új Országgyűlés megválasztása előtt kerül sor, akkor a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják meg.
2. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló — 1989. június 1-jén elfogadott — 1989. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 4., illetőleg 11. §-ai értelmében döntéshozatal céljából elrendelt, illetőleg véleménynyilvánító népszavazásra kerülhet sor.
Az Ntv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint a döntéshozatal céljából népszavazás rendelhető el
— az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint
— az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így … nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.
3. Az Ntv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást az Országgyűlés köteles elrendelni, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi [Ntv. 10. § (1) bekezdés]. Az ezen az alapon népszavazást elrendelő országgyűlési határozat tartalmazza a kezdeményezésben megfogalmazott — népszavazásra bocsátandó — kérdést [10. § (2) bekezdés a) pont].
A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező [Ntv. 4. § (2) bekezdés].
Az Ntv. 5. §-ának (2) bekezdése ugyancsak kimondja: a népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező: ennek megfelelően az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját [Ntv. 5. § (2) bekezdés b) pont].
4. Az Ntv. 31. § (3) bekezdése szerint a népszavazással megerősített törvény módosítására — a törvény hatálybalépését követő két éven túl — a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.
III. A népszavazással kapcsolatban:
1. Az Országgyűlés a 25/1989. (XI. 10.) OGY határozatával 1989. november 26-ára népszavazást rendelt el — többek között — a köztársasági elnökválasztás időpontja kérdésében. Az e tárgyban feltett kérdés ez volt: ,,Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?''
Az országgyűlési határozat a szavazólapon a kérdéshez a következő tájékoztatást fűzte: ,,(Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)''
2. Az Országos Választási Bizottság 1989. december 19-én (MK. 93. szám) közzétett közleménye szerint az országos népszavazás — a szavazásra feltett mind a négy kérdésben — érvényes és eredményes volt. A ,,Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor köztársasági elnök megválasztására?'' kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
IV. Az ismertetett jogszabályokból és a népszavazás kiírásából, illetőleg eredményéből az Alkotmánybíróság az alábbi jogi következtetéseket vonta le.
1. A köztársasági elnök megválasztásának jogát az Alkotmány — a 29/A. § (1) bekezdésében — az Országgyűlés számára tartotta fenn.
Arra a kérdésre, hogy az Alkotmány e törvényi rendelkezését a (jelen) Országgyűlés módosíthatja-e, a választ a népszavazás jellegének meghatározása alapján kell megadni.
A törvényt megerősítő népszavazás (referendum) kötőereje a fenti II/4. pont értelmében a törvény hatálybalépését követően két évre kizárja a megerősített törvény módosítását; a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában elrendelt népszavazás (plebiszcitum) eredménye az Ntv. 5. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően kötelező az Országgyűlésre: az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.
2. Az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdése a köztársasági elnökválasztás időpontjának a választópolgárok többsége akarata szerinti meghatározására irányult. Ez minden kétséget kizáróan következik a kérdés megfogalmazásából; a válasz ugyanis az országgyűlési választások időpontjához viszonyítva a köztársasági elnökválasztás időpontját dönti el.
A III/1. pontban idézett országgyűlési határozat indokolása egyértelmű különbséget tesz a népszavazás első, illetőleg 2. és 4. kérdései között. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a választópolgárok az Országgyűlés e kérdésekre vonatkozó döntéseit megerősíthetik, de el is vethetik. A 2. és 4. kérdés refrendum jellegű népszavazásra irányul.
A köztársasági elnök megválasztásának időpontjára irányuló döntéssel összefüggő, annak a választás módjára kiható következményeit részletező tájékoztatás nem minősül a köztársasági elnökválasztás módja kérdésében elrendelt népszavazásnak. Törvényt megerősítő népszavazás esetén a népszavazás e jellegének a kérdés szövegéből egyértelműen ki kell tűnnie. Az Ntv. 25. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.
Törvény megerősítésére nem lehet közvetetten, egy, a döntésre feltett más kérdés következményeként népszavazást tartani.
Az 1989. november 26-ai népszavazásra nem tették fel azt a kérdést, hogy az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését a választópolgárok megerősítik, vagy elvetik-e.
Nem vonatkozhatott a népszavazás az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésére azért sem, mert nem lehet eldöntendő kérdést egyszerre feltenni a köztársasági elnökválasztás módját illető, Alkotmányban foglalt rendelkezésre (mint szabályra) és egyben az Amtv. 40. § (1) bekezdésében meghatározott, egy alkalomra szóló törvényi rendelkezésre (mint kivételre).
A népszavazás első kérdésére adott válasz tehát sem meg nem erősíthette, sem el nem vethette az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését.
A népszavazás e kérdésben hozott eredménye a köztársasági elnökválasztás Alkotmányban előírt módjának érvényesülésére vezet és — az időpontra vonatkozó feltétel hiányában — az Amtv. 40. § (1) bekezdésében írt rendelkezés, valamint a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvény hatályosulását gátolja meg.
Amennyiben a népszavazás eredménye az első kérdésben a NEM válaszok többsége lett volna, úgy az Amtv. 40. § (1) bekezdése, illetőleg az 1989. évi XXXV. törvény szerint került volna sor a köztársasági elnök megválasztására; az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének változatlan hatálya mellett.
Olyan népszavazás, amelynek akár igenlő, akár nemleges eredményeként egy törvény hatálya változatlan marad, e törvény tekintetében nem minősíthető referendumnak.
3. Az Alkotmánybíróság a fentiekből megállapította: az 1989. november 26-i népszavazás — az első kérdésben — nem volt referendum az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének megerősítésére; az Ntv. 31. § (3) bekezdésében meghatározott kötőerő (két éves moratórium) ezért nem érvényesülhet. Ebből következik: nincs alkotmányjogi akadálya annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését módosítsa.
A vizsgált kérdésben a plebiszcitum jellegű népszavazás eredménye a Ntv. 4. § (2) bekezdése szerint az 5. § (2) bekezdés b) pontjában írt módon határozza meg az Országgyűlés további munkáját: nem térhet el a választópolgárok arra vonatkozó döntésétől, hogy a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások után kerüljön sor.
4. Az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének az Amtv. 40. § (1) bekezdésével, illetőleg az 1989. november 26-ai népszavazás eredményével történt egybevetése nyomán az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 51. § (1) bekezdés alapján a rendelkező részben foglalt értelmező határozatot hozta, amelyet ugyanennek a §-nak a (2) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzé tesz.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás