PK BH 1990/104
PK BH 1990/104
1990.12.31.
Az életpályára való felkészülés szempontjai a nagykorú gyermektartásdíj iránti igényénél [Csjt. 60. § (2) bek.; 4/1987. (VI. 14.) IM r. 11. § XXIX. sz. PED].
A bíróság a korábbi ítéletével arra kötelezte a felperest, hogy az 1986. október 2-án született Ildikó nevű gyermek tartására az alperesnek fizesse meg a mindenkori jövedelme 20%-át, legalább azonban havi 800 Ft-ot. Az ítélet végrehajtása a munkáltatóhoz intézett közvetlen felhívás alapján megtörtént. A folyósított tartásdíj a felperes jövedelmében bekövetkezett változás folytán 1987. közepére havi 4760 Ft-ra emelkedett.
A gyermek 1987. nyarán közgazdasági szakközépiskolai tanulmányait befejezte, ott eredményes érettségi vizsgát tett, egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra nem jelentkezett. Felvételt nyert viszont a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolájának az érettségire épülő idegen (német) nyelvű levelezői, két éves kiegészítő ágazatára, amelyben az oktatás lényegében esti tagozaton folytatódik; minden héten négy alkalommal délután 1/2 3 órától este 8 óráig tartanak foglalkozásokat. A tanfolyam elvégzése a gyermek által megszerzett ügyintézői szakképesítésen felül öt idegennyelvi levelezői, felsőfokú nyelvvizsgával pedig vezető levelezői munkakör betöltésére is feljogosítja. Emellett a nyelvkészséggel rendelkező gyermek intenzív tanfolyamon olasz nyelvet tanul.
A felperes a keresetében tartási kötelezettségének megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy a gyermek a 19. életévét betöltötte, felsőfokú tanulmányokat nem végez, ezért a szakközépiskola befejezése óta a tartásdíjat jogtalanul veszi fel. Ez utóbbi indok alapján a túlfizetett tartásdíjak visszafizetése iránt is keresetet terjesztett elő.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a gyermek minden idejét tanulmányai kötik le, amelyek mellett – egészségi állapotára is figyelemmel – tőle a munkavállalás nem várható el. A gyermek által végzett tanfolyam magasabb képesítéssel járó munkakör betöltését teszi lehetővé, részére így az az életpályára előkészítő tanulmánynak minősül.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes tartási kötelezettségét 1987. augusztus 31-i hatállyal megszüntette. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság végzésével megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az ügyben további bizonyítást rendelt el.
A megismételt eljárásban a kerületi bíróság a felperes anyagi teherbíró képességének megítélése céljából beszerezte a kereseti kimutatását, továbbá megkereste a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája Külkereskedelmi Idegen nyelvi levelező ágazatának esti tagozatát annak közlése iránt, hogy a jelen iskola elvégzése milyen többletképesítést nyújt a gyermek számára, majd igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki a gyermek egészségi állapotának, munkaképességének megállapítására. A beszerzett adatok alapján ítéletével a felperes tartási kötelezettségét megszüntette, az ezt meghaladó keresetet – amely a túlfizetett tartásdíj visszafizetésére irányult– elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a gyermek az érettségi folytán külkereskedelmi ügyintézői munkakör betöltésére alkalmas, így jelenlegi tanulmányai a megszerzett végzettséghez hasonló szakképesítést jelentenek a felnőtt oktatás keretében, nincs tehát olyan körülmény, amely a gyermeket önálló munkaviszony létesítésében akadályozná. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság – indokai alapján – helybenhagyta.
A jogerős ítéletnek a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségének a megszüntetésére vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.
A tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartási jogosultságának megállapításához irányadó szempontokat a XXIX. számú Polgári Elvi Döntés tartalmazza, mely leszögezi, hogy a Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése szerinti szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
Az elvi döntés indokolása részletezi azokat az egyéni és társadalmi művelődéspolitikai érdekeket, melyeknek vizsgálata az ilyen tárgyú perekben nélkülözhetetlen. Ebben a körben kiemelten foglalkozik a főiskolai, egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton végző hallgatók tartási jogosultságával, és rámutat, hogy ha a gyermeket a főiskola vagy egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett és arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányait esti vagy levelező tagozaton folytassa.
Az a körülmény azonban, hogy az elvi döntés a nappali tagozaton folytatott tanulmányokkal kiemelten foglalkozik, nem jelenti azt, hogy a továbbtanulásnak valamilyen más formája a tartásra való jogosultságot kizárja. Tekintve, hogy a gyakorlatban legtöbbször nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók tartásra való jogosultsága vitás, az elvi döntés ezekben a perekben csupán a bizonyítási eljárás megkönnyítését célozza azzal, hogy ilyen esetekben a továbbképzés más lehetőségének a vizsgálatát mellőzhetővé teszi. Ez azonban nem mentesíti a bíróságot az alól a kötelezettség alól, hogy megfelelő tényállás esetén részletesen vizsgálja a gyermek és a szülök körülményeit annak elbírálásához, hogy az egyéb továbbtanulási formák között a gyermektől elvárható-e az, hogy munkaviszonyt létesítsen, és ezzel saját létfenntartását biztosítsa.
A jelen perben rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a gyermek által folytatott tanulmányok hetente négy alkalommal délután 1/2 3 órától este 8 óráig a gyermeknek a tanintézetben való jelenlétét igénylik, ezen felül a nyelvi továbbképzés érdekében napközben is időigényes tanulást követelnek meg. Az alperes bizonyította, hogy emellett a gyermek fennmaradó idejében intenzív olasz nyelvoktatásban is részt vesz, így a tanulás által le nem kötött ideje csekély. A csatolt iratok azt az alperesi előadást is alátámasztják, hogy a gyermek az adott feltételek mellett megkísérelte munkaviszony–létesítését, azonban jelenlegi képzettségének és egészségi állapotának megfelelő részmunkaidős munkaviszony létesítésére nem volt lehetősége. Az orvosszakértői véleményből kitűnik, hogy a gyermek gerinc–rendellenessége miatt fizikai munka végzésére nem alkalmas. Ilyen körülmények között nem róható a gyermek terhére az, hogy tanulmányai folytatása mellett nem létesített munkaviszonyt.
Az ügyben eljárt bíróságok a tartásra való jogosultságot azért sem látták megállapíthatónak, mert álláspontjuk szerint a gyermek által végzett tanulmányok a jelenlegi képzettségénél magasabb iskolai végzettséget nem eredményeznek. Az életpályára való felkészülés szempontjából azonban ez az álláspont téves.
A szakközépiskolai érettségi a gyermeket külkereskedelmi ügyintézői munkakör betöltésére teszi alkalmassá. A jelenleg végzett két éves tanfolyam és a azzal együtt letett nyelvvizsgák pedig külkereskedelmi idegennyelvi levelezői, illetve vezetőlevelezői munkakör betöltésére is feljogosítják. Ez utóbbi munkakör nemcsak magasabb szintű, hanem az idegen nyelv ismerete folytán lényegesen kedvezőbb anyagi feltételek melletti elhelyezkedést is biztosíthat a részére. Nem helytálló az az álláspont, hogy a megszerzett érettségi és az azt kiegészítő tanfolyam hasonló képesítést nyújtanak, és ezáltal az utóbbi nem tekinthető az életpályára előkészítő szükséges tanulmánynak.
A felperes másnak az eltartására nem köteles, havi átlagkeresete – a csatolt kereseti kimutatás szerint – meghaladja a 20 000 Ft-ot. A gyermek eltartása tehát saját szükséges tartását nem veszélyezteti. Ennélfogva a jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezése mellett elvárható tőle, hogy gyermeke szükséges tanulmányainak a folytatásához hozzájáruljon.
A tartásdíj mértékének a megállapításához azonban a bizonyítás kiegészítése szükséges. A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 11. §-a szerint a tartásdíj megállapításánál ugyanis a jövedelmet terhelő adó– és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összeget kell figyelembe venni. A felperes 3. sorszám alatt közölt kereseti kimutatása a keresetet terhelő személyi jövedelemadót nem tünteti fel. Nincs adat a perben a gyermeket ellátó alperes jövedelmi– vagyoni viszonyaira nézve sem. Márpedig a munkaképes nagykorú gyermek részére – szükséges tanulmányai folytatása idejére – fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a másik szülő vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyait, családi és személyes körülményeit, továbbá a gyermek szükségleteit is figyelembe kell venni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú bíróság ítéletének az óvással támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. II. 20 523/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás