GK BH 1990/108
GK BH 1990/108
1990.03.01.
Ha a hibásnak bizonyult ingatlan vevője az eladó szavatossági felelőssége alapján a kijavítási költség megtérítése iránt támaszt keresetet, a bíróság ehelyett nem ítélhet meg díjleszállítást [Ptk. 306. § (1) bek., 307. §].
Az I. r. alperes saját kivitelezésében gépjavító műhelyt és hozzátartozó szociális épületet létesített. A II. r. alperes a csarnok tetőszigetelési és bádogos munkáit készítette, amelyeket 1984. szeptember 4-én adott át. A felperes az 1985. szeptember 10-én kötött előszerződés szerint a létesítményt az I. r. alperestől konfekció üzem céljára történő átalakítás végett átvette. A felperes az átalakítást elvégezte, az üzemszerű termelést 1986. áprilisában megkezdte, majd az ingatlant 1986. május 14-én kötött adásvételi szerződés tanúsága szerint 25 millió forintért megvásárolta. A tető 1986–87. telén beázott, ezért a felek 1987. március 3-án egyeztetést tartottak, és megállapodtak abban, hogy a II. r. alperes szakvéleményt szerez be a hiba okának megállapítására. A minőségellenőrző intézet által 1987. július 24-én készített szakvélemény a hő- és vízszigetelési hibákat rögzítette és azt, hogy a fennálló hiba a tetőszerkezet teljes elbontása és újbóli elkészítése útján javítható.
A felperes az 1987. december 14-én benyújtott keresetében a szerződést a szolgáltatás – ellenszolgáltatás aránytalansága címen megtámadta, és 1 000 000 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A per során a felperes 1988. július 21-én szerződést kötött egy szövetkezettel: a meglevő tetőszerkezet érintetlenül hagyásával a fölé új tetőszerkezetet építtetett, amelynek költsége 4 497 288 Ft volt. Módosított keresetében ennek és kamatainak megfizetésére kérte az I. r. alperest kötelezni.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Elévülési kifogást terjesztett elő, és arra hivatkozott, hogy a vásárlás időpontjában a felperes tudott az ingatlan hibáiról. Hivatkozott arra is, hogy a felperes értéknövelő munkálatokkal javította ki a tetőt. Marasztalása esetére a felperes keresetével megegyező tartalmú keresetet terjesztett elő a tetőszigetelést készítő II. r. alperessel szemben.
A II. r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy nem az ő tevékenységével okozati összefüggésben keletkezett a hiba. Hivatkozott a tervek hibájára, illetve az I. r. alperes által szolgáltatott nem megfelelő minőségű anyagok hibájára.
Az elsőfokú bíróság P. I. ingatlanforgalmi szakértőt rendelte ki az ingatlan értékcsökkenésének megállapítására. A szakértő álláspontja szerint az értékcsökkenés mértéke 2 500 000 Ft.
Az elsőfokú bíróság a szakértő megállapítását elfogadva a II. r. alperest 2 500 000 Ft megfizetésére kötelezte, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a II. r. alperes – hibás teljesítésével okozati összefüggésben – 2 500 000 Ft kártérítés megfizetésére köteles, tekintettel arra, hogy az adásvétel tárgyát képező szolgáltatás ilyen mértékben csökkent értékű volt.
Az ítélet ellen a felperes és a II. r. alperes nyújtottak be fellebbezést.
A felperes kérte, hogy a bíróság a módosított keresetének megfelelően 4 497 288 Ft összegű javítási költség és ennek 1986. március 4. napjától járó kamatai megfizetésére kötelezze az I. r. alperest. Vitatta a szakértőnek az értékcsökkenés mértékére vonatkozó megállapításait. Utalt arra, hogy ha az eredeti tető hibáit javítja, úgy a javítás idejére termeléskiesés miatt jelentős kár is keletkezett volna.
A II. r. alperes az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a hiányos tényállás és a helytelen jogi következtetés levonása miatt. Előadta, hogy a felperes és az I. r. alperes közötti adásvételi szerződésből adódó jogvita a II. r. alperest nem érintheti. Előadta, hogy hibás teljesítés esetén joga lett volna arra, hogy a kijavítás vagy a kijavítási költségek viselése között válasszon. A felperes a II. r. alperes meghallgatása nélkül a meglevő tetőszerkezetre új tetőt építtetett. Előadta azt is, hogy a tervező és a beruházó instrukciója alapján készítette a tetőszigetelést a beruházó által adott anyagból. A tervtől való eltérés is a beruházó érdekkörében merült fel, amely nem róható a terhére. Hivatkozott az 1984. tavaszán bekövetkezett orkánszerű viharra, amely a tetőszerkezetet megrongálta. A tetőszigetelés alatti hőszigetelést – amely nagymértékben megrongálódott – nem ő készítette. A tetőszigetelés repedéseit a szerkezet mozgása okozhatta. Utalt arra, hogy a meghibásodás okai nincsenek feltárva.
A fellebbezések az alábbiak szerint alaposak.
Az elsőfokú bíróság tévedett abban, hogy – bár a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogosult választhat a szavatossági igények közül – nem a felperes módosított keresete szerint előterjesztett, a javítási költség megfizetésére irányuló igény tárgyában döntött, holott a felperesnek arra a Ptk. 307. §-ában meghatározottak szerint joga volt. Emiatt az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a javítási költség indokolt mértékét és azt sem, hogy a II. r. alperes hibás teljesítése mennyiben okozta a felmerült javítási költséget. Tekintettel arra, hogy e kérdések tisztázása nagy terjedelmű bizonyítás kiegészítését teszik szükségessé, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását, valamint újabb határozat hozatalát.
A peres felek között nem volt vitás, hogy a felperes és az I. r. alperes között az ingatlanra vonatkozó adásvételi, az I. r. alperes és a II. r. alperes között pedig a létesítmény tetőszigetelésére vállalkozási szerződés jött létre. A felperes a beázási hibát akként szüntette meg, hogy a meglévő tetőszerkezet érintetlenül hagyásával új tetőszerkezetet készíttetett – hogy a tető lebontásával a termelés ne álljon le –, amelynek költsége 4 497 288 Ft volt. A perújabb tárgyalása során tisztázni kell, hogy mi volt a tető hibája, és mennyi volt a kijavítás indokolt költsége annak figyelembevételével, hogy az eredeti tető lebontása és annak helyreállítása milyen termeléskiesést eredményezett volna. Az II. r. alperes felelősségének tisztázása végett azt kell megállapítani, hogy a II. r. alperes feladata a tető létesítése során mi volt, kinek az utasítására, indokoltan tért-e el a tervektől. Az anyag hibája – amelyre a II. r. alperes hivatkozott – mennyiben hatott közre a hibás teljesítésben, és az anyag hibáját a II. r. alperesnek fel kellett-e ismernie. A tetőn a beruházó által végzett utólagos szerelések – pl. villámhárító szerelése – mennyiben hatott közre a hiba kialakulásában.
Mindezeknek a kérdéseknek a tisztázását követően kell a felperes keresete, az I. és a II. r. alperesek mikénti marasztalásának kérdésében ismét dönteni.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 447/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás