11/1990. (V. 1.) AB határozat
11/1990. (V. 1.) AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról1
1990.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Dr. Bihary Tibor (Nemzetközi Kereskedelmi Jogtanácsosi Munkaközösség, 1056 Budapest, Belgrád rkp. 13.) indítványozónak jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványa tárgyában az Alkotmánybíróság zárt ülésen meghozta a következő
határozatot
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a cégbejegyzésről és cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése c), d), fa), ib), ic), jf), jg), k) pontjainak a személyi szám feltüntetését előíró rendelkezései alkotmányellenesek és ezért a rendeletet e részében megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjától vesztik hatályukat.
INDOKOLÁS
I. Dr. Bihary Tibor az Alkotmánybíróság eljárását indítványozta annak megállapítására, hogy a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban IMr) alkotmányellenesen írta elő a személyi szám feltüntetését azokon a nyomtatványokon, amelyeket a cégbejegyzés kérelmezéséhez kell kitölteni.
A benyújtott indítványban kifejtett álláspontja szerint a rendelkezés
— sérti az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. tvr. (továbbiakban ÁNT) 10. §-ának (3) bekezdését, mert az állampolgár személyére vonatkozó adatot csak az érintett állampolgár hozzájárulásával, illetőleg törvényben, törvényerejű rendeletben, vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben lehet nyilvánosságra hozni;
— sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányának 59. §-ában foglalt rendelkezést, mert a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adat védelméhez való jog;
— ,,jogellenesen túl megy'' a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1989. évi 23. tvr. (Cnytvr.) 25. §-a (4) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazáson.
Mindezekre tekintettel javasolta a jogszabálynak a részleges megsemmisítését, azon tüzetesen meghatározott rendelkezések tekintetében, amelyek a személyi szám feltüntetését írják elő a cégbejegyzés kérelmezéséhez felhasznált nyomtatványok kitöltésénél.
Az igazságügyminiszter az indítványra tett írásbeli észrevételeiben kifejtette, hogy az IMr. megalkotásánál a cégnyilvántartás megbízhatóságához, közhitelességéhez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő érdek a személyes adatokhoz fűződő érdeket megelőzte. Rámutatott arra, hogy az ÁNT 6. §-ának (2) bekezdése szerint a személyi számot a hivatalos iratba és nyilvántartásba be kell vezetni, továbbá az államigazgatási és igazságszolgálgatási eljárás során is használni kell.
II. Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv) 20. §-a értelmében az előterjesztett indítvány alapján járt el; az 1. § b), a 21. § (2) bekezdés, a 25. § (3) bekezdés, valamint a 31. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, háromtagú tanácsban, zárt ülésen döntött.
Az indítvány és a megsemmisítési kérelem helytálló.
Az ÁNT 6. §-ának (1) bekezdése szerint a személyi szám az állampolgár személyazonosítására szolgáló adat. E jogszabályi rendelkezésből azonban nem következik az, hogy a személyi szám a személyek azonosításának egyedüli eszköze. Csupán az azonosításra, az adott követelményekhez képest, más adatok is megfelelőek és elégségesek lehetnek. A személyi szám önmagában is adatokat tartalmaz az állampolgár személyére; általa más, ugyancsak a személyi számot tartalmazó nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva pedig az elérhető személyi információk köre különösen is kitágulhat. Mindezekre tekintettel a személyi számot is olyan személyes adatnak kell tekinteni, amelynek védelméhez való jog, a Magyar Köztársaság Alkotmányának 59. §-a szerint, mindenkit megillet.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: Gt.) 23. §-ának (1) bekezdése szerint, a társaság alapítását — bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégbíróságnak. A (2) bekezdés szerint a bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek a bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják.
A Cnytvr. 8. §-a szerint a cég nyilvántartása a cégjegyzékben történik, amelyben fel kell tüntetni a cég tagjaira vonatkozó adatokat és mindazokat az egyéb adatokat, jogokat és tényeket, amelyeknek bejegyzését jogszabály elrendeli. A cégjegyzékbe csak jogszabály által meghatározott adatot lehet bejegyezni. A Cnytvr 25. §-ának (4) bekezdése felhatalmazást ad az igazságügyminiszternek, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok körét rendelettel megállapítsa. E felhatalmazásra kiadott IMr-nek a 7. §-a szerint a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a cég létesítésére vonatkozó okirat (szerződés, alapszabály) példányát.
A gazdasági társaság alapításához szükséges társasági szerződésben meg kell határozni — egyebek között — a tagokat, nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével (Gt 19. §, 21. § (1) bekezdés b) pont). Ez a szerződési okirat része lesz tehát a cégiratoknak, de ebben — a Gt szabályai szerint — a személyi számot nem kell feltüntetni.
Az IMr 3. §-a szerint azonban, a cég formájának megfelelő különleges adatokat tartalmazó nyomtatványon, a kérelmezőknek további adatokat is fel kell tüntetnie. Közkereseti társaság, gazdasági munkaközösség esetében a társaság tagjainak (nevén és lakhelyén kívül) személyi számát; betéti társaság esetében a társaság beltagjainak és kültagjainak személyi számát; korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetében a könyvvizsgáló, felügyeleti bizottsági tag személyi számát; egyéni cég esetében pedig a cégtulajdonos személyi számát is.
A személyi számokat is tartalmazó nyomtatvány, mint a bejelentési kérelemhez mellékelt irat, ugyancsak a cégiratok részévé válik, és — a cégnyilvántartás nyilvános volta folytán — bárki által megtekinthető (IMr 17. §).
A cégnyilvántartás olyan közérdekű adatokat tartalmaz, amelynek a megismeréséhez — az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel — mindenkinek joga van. Az állampolgárnak a személyére, családi és egyéb körülményeire vonatkozó adatot viszont — az ÁNT 10. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint — csak az érintett állampolgár hozzájárulásával, illetőleg törvényben, törvényerejű rendeletben, vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben lehet nyilvánosságra hozni.
A személyi szám feltüntetését olyan okiraton, amely a cégiratok részévé válhat, a már említett törvények vagy törvényerejű rendeletek egyike sem írja elő. Erre a Cnytvr. 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt, felhatalmazást tartalmazó rendelkezés sem terjed ki.
Az ÁNT 6. §-ának (2) bekezdésében írt az a rendelkezés, amely szerint a személyi számot a hivatalos iratba és nyilvántartásba be kell vezetni, továbbá az államigazgatási és igazságszolgálgatási eljárás során is használni kell, nem ad általános felhatalmazást arra, hogy ezekben az eljárásokban a személyi számnak nyilvánosságra jutó közlését belátás szerint előírják.
Az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdése szerint alapvető jog gyakorlása csak alkotmányerejű törvényben megállapított olyan korlátozásnak vethető alá, amely az állam biztonsága, a belső rend, a közbiztonság, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogainak és szabadságának a védelme érdekében szükséges.
A személyi szám nyilvános használatának kötelező elrendelése a személyes adat védelméhez fűződő alapvető jog (Alkotmány 59. §) gyakorlásának korlátozása; ilyen tartalmú rendelkezést miniszteri rendelet nem írhat elő.
A személyi szám közlésének és nyilvánosságra jutásának rendelettel való előírására az igazságügyminiszternek nem volt törvényes felhatalmazása; a rendelkezés sérti az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdését, illetőleg az Alkotmány 59. §-át, tehát alkotmányellenes.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az ABtv 40. §-a alapján az IM rendeletet — az indítványban megtámadott részében — alkotmányellenesnek nyilvánította és ugyanebben a részében megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi; a megsemmisített jogszabály rész a határozat közzétételének napján veszti hatályát (ABtv 41. §, 42. § (1) bekezdés).
(Az Alkotmánybíróság ügyszáma: 59/B/1990/8.)
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás