PK BH 1990/12
PK BH 1990/12
1990.12.31.
Oltalomképes lehet a korábban ismert megoldások új területre történő kiterjesztése, ha nem várt hatást eredményez és megvalósíthatóságának a felismeréséhez alkotó jellegű feltalálói tevékenységre volt szükség [Szt1. 1—2. §].
A kérelmező szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz „Eljárás csicsókalevet tartalmazó energiaszegény, diétás és diabetikus zöldség-, gyümölcslevek, illetve zöldség-, gyümölcskoktélok előállítására” címmel. Az utóbb – a bírósági eljárás során – módosított szabadalmi főigénypont szerint a megoldást az jellemzi, hogy a „csicsókát és adott esetben további zöldséget és vagy gyümölcsöt aprítás után endo-poligalakturonáz enzimkészítménnyel kezelve, egyedi sejtekből, illetve sejtagglomerátumokból álló szuszpenzióvá bontunk.” A leírás szerint a hagyományos technológiával gyártott zöldség- és gyümölcslevek általában nagy cukortartalmúak, energiadúsak, a zöldség- és gyümölcsszövetek vitamintartalma, táp- és ásványi anyag tartalmának jelentős része a feldolgozási hulladékkal veszendőbe megy. Ezzel szemben az endo–poligalakturonázos kezelés hatására a zöldség–gyümölcsszövetek csaknem teljesen sejtekre bomlanak, így tartalmazzák az eredeti szövet tápanyag, ásványi anyag- és vitamin tartalmának majdnem egészét. A megoldás kidolgozói úgy találták, hogy az ily módon készült levekhez cukor hozzáadása vagy édesítőszer alkalmazása nem szükséges, ha az édesítésre csicsókalevet használnak. A csicsóka által tartalmazott inulin hidrolízisekor fruktóz keletkezik, ezért a csicsókalé jól édesítő fruktózt tartalmaz.
Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasította. Az indoklás szerint a megoldás nem új, mert a magyar 176 825 lajstromszámú szabadalmi leírásból a zöldségek és a gyümölcsök endo–poligalakturonázos kezeléssel egyesi sejtekké, illetve sejtagglomerátumokká való bontása megismerhető. A csicsóka ilyen kezeléséhez nem volt szükség szakmai értékítélet leküzdésére.
A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy a találmány tárgya új élelmiszeripari termék előállítása ún. analóg eljárással. Csicsókát eddig ilyen célra nem alkalmaztak. A megoldás ún. kiválasztásos találmánynak minősül.
A Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmet. Végzésének az indokolásában arra mutatott rá, hogy a megoldás nem új, mert a zöldségekből, gyümölcsökből készült levek ismert előállítási eljárásának a csicsókára történő alkalmazását semmiféle ismeret, előítélet nem zárta ki. A csicsókalé mint „új termék” létrejötte nem feltalálói tevékenység, hanem célszerű intézkedés eredménye.
A kérelmező az elsőfokú végzés elleni fellebbezésében azzal érvelt, hogy eddig az irodalom nem ismertetett olyan ivólevet, amelynek elkészítéséhez vagy ízesítéséhez csicsókalevet használnak fel. Találmányi felismerés volt, hogy a csicsókalé elsősorban inulintartalma miatt igen kellemes üdítőital, illetve ízesítésre alkalmas. Az Országos Találmányi Hivatal gyakorlata szerint – bár az élelmiszerek nem szabadalmazhatók – új termék esetében szabadalmi oltalom nyerhető a termékhez vezető, önmagában ismert eljárásra.
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező elé tárta az Országos Találmányi Hivatal újdonságvizsgálati jelentésében szereplő azt az adatot, amely szerint a Römpp: Vegyészeti Lexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982) című mű szerint (595 old.) a csicsóka növény gumójában előfordul az inulin, amelynek a hidrolízise ismert, és amely enzimek hatására tökéletesen fruktózzá bomlik, és ezt cukorbetegek részére diétás élelmiszerek készítésére használják. A kérelmező nyilatkozata szerint korábban a csicsókából fruktózt más enzimek alkalmazásával állítottak elő, és használtak fel diétás élelmiszerek készítésére, de csak az iparilag előállított fruktózt használták fel és nem magát a csicsókalevet, mint a kérelmező megoldásában.
A fellebbezés nem alapos.
1. Az eddig feltárt adatok szerint az oltalmazni kért eljárás eddig is ismert volt zöldség- és gyümölcslevek előállítására. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint oltalomképes lehet eddig ismert megoldások új területre történő kiterjesztése is, ha egyrészt nem várt hatást eredményez, másrészt megvalósíthatóságának a felismeréséhez alkotójellegű feltalálói tevékenységre volt szükség. E feltételek hiányoznak (Szt. 1–2 §).
2. Az egyéb zöldség- és gyümölcslevekkel szemben a csicsókalé előállításának a többlethatását a kérelmező a csicsóka inulintartalmának a hasznosításában látja. Ez azonban nem új, a csicsóka inulintartalmát, az inulinból enzim hatására diétás készítmények előállításánál előnyös fruktóz képződését és felhasználását korábban ismerték.
3. A csicsóka gumójában levő inulinból enzim hatására nyerhető fruktóz ismeretében, valamint a zöldség–gyümölcslevek készítésénél előnyösen alkalmazható endo-poligalakturonázos eljárás ismeretében az oltalmazni kért megoldás kidolgozásához nem volt szükség alkotó jellegű feltalálói tevékenységre. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a megoldás kidolgozása nem feltalálói tevékenységet, hanem csupán célszerű intézkedést jelentett.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését [Pp. 259. §-a, 253. §-ának (2) bekezdése].
(Pkf. IV. 20 505/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás