PK BH 1990/137
PK BH 1990/137
1990.04.01.
A védjegy törlése iránti kérelem elbírálásánál irányadó szempontok [Vt1. 1. § a) pont, 3. § (3) bek. c) pont, 4. § (1) bek., 19. § (1) és (3) bek.; 2/1970. (VII. 1.) OMFB–IM r. 2. § (2) bek.].
Az 1984. október 10-i bejelentési elsőbbségű GRAFORM szó-védjegy jogosultja az ellenérdekű fél. A védjegy a 9., 16. és 42. áruosztályba tartozó árukra vonatkozik.
A kérelmező a védjegy törlése iránti kérelmét arra alapította, hogy cégneve és a védjegy összetéveszthető, a cég tevékenységi köre pedig azonos a 16. áruosztályba sorolt szolgáltatásokkal. Miután az oltalmazott megjelöléssel összetéveszthető GRAFO megjelölést a bejelentési napot megelőzően már használta, ezért a GRAFORM megjelölés nem részesülhetett volna oltalomban.
Az Országos Találmányi Hivatal határozatával a kérelmet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az ellenérdekű fél már a kérelmező cégbejegyzését megelőzően, 1982. óta használta a kifogásolt megjelölést, ezért e korábbi használat a Vt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az ellenérdekű fél jogosultságát megalapozta.
Az elsőfokú bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása iránti kérelemnek helyt adott, és elrendelte a perbeli védjegy törlését. Végzése indokolásában megállapította: a védjegy bejelentése előtt mindkét fél azonos tevékenységi körökben ténylegesen használta az összetéveszthetőségig hasonló GRAFORM és GRAFO megjelölést. Ez a körülmény pedig a Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a védjegyoltalom megadását sem tette lehetővé. A Vt. 19. §-a (1) bekezdése szerint ezért a védjegy törlését – keletkezésre visszaható hatállyal – el kellett rendelni.
Az elsőfokú végzés megváltoztatása és a védjegy törlése iránti kérelem elutasítása érdekében az ellenérdekű fél fellebbezett.
A kérelmező az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Elismerte, hogy tevékenységi köre csak a 16. áruosztály tekintetében hasonlít az ellenérdekű fél tevékenységi köréhez.
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (Vt.) 19. §-ának (1) és (3) bekezdései szerint a védjegy törlését – keletkezésére visszaható hatállyal – el kell rendelni, ha a védjegy az 1–3. § értelmében nem volt oltalmazható. Ha a törlési ok csak a védjegy árujegyzékének egy részével kapcsolatban áll fenn, az árujegyzéket megfelelően korlátozni kell.
A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromlott megjelölésével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít; a Vt. 1. §-ának a) pontja a szolgáltatásokat is az „áru” fogalomkörbe vonja.
A Vt. végrehajtására kiadott, a 2/1970. (VII. 1.) OMFB–IM együttes rendelet (Vt. V) 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a Vt. 3. §-a (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában az áruk akkor hasonlók, ha közös rendeltetésük vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőik alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy előállítójuk vagy forgalomba hozójuk ugyanaz a vállalat.
A kérelmező cégbejegyzéséről a Fővárosi Bíróság által hozott végzés tevékenységi kört meghatározó része „kiadványok és apró-nyomtatványok sajtó alá rendezése, kiadói gondozás, tervezés és kivitelezés, nyomdai előkészítés”-t tartalmaz.
Az ellenérdekű fél javára bejegyzett védjegy árujegyzékében a 16. áruosztályhoz tartozó szolgáltatások köre a következő: műszaki, ismeretterjesztő kiadványok és grafikák nyomdai kivitelezése.
Az előzőekben ismertetett tevékenységi kör és árujegyzék egybevetése alapján megállapítható azok hasonlósága. E tényt a felek sem vitatták. Ezen szolgáltatások tekintetében tehát a Vt. 3. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek megvalósultak.
E szolgáltatások teljesítése során – az eljárás meg nem cáfolt adatai szerint – a felek már a védjegyoltalomra vonatkozó igény bejelentését megelőzően az összetéveszthetőségig hasonló megjelöléseket használtak (GRAFORM–GRAFO). A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján pedig kizárt az oltalomból az olyan megjelölés, amely másnak nem lajstromzott, de hasonló árukkal kapcsolatban ténylegesen használt megjelölésével az összetéveszthetőségig hasonlít. Az oltalmazhatóság szempontjából pedig érdektelen az a körülmény, hogy a kérdéses megjelölés használata melyik félnél alakult ki korábban.
A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Vt. 4. §-ának (1) bekezdése a jogvita eldöntésében nem irányadó, a Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján pedig a védjegyoltalom elnyerése a 16. áruosztályban szereplő szolgáltatásokra kizárt volt.
Az elsőfokú bíróság a tevékenységi körök hasonlóságát a védjegy árujegyzékében szereplő 9. és 42. áruosztályba sorolt áruk tekintetében is megállapította. Miután azonban a 9. áruosztály szoftver termékekre vonatkozik, a 42. áruosztály pedig adatelemzést, nyilvántartás számítógépes feldolgozását és programozását jelöli, nyilvánvaló, hogy a Vt. V 2. §-ának (2) bekezdése értelmében is a kérelmező cégbejegyzésében szereplő tevékenységi kör ezen áruosztályokban feltüntetett tevékenységektől különbözik.
Ezen áruk tekintetében tehát a Vt. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti kizáró feltétel nem valósult meg, ezért az elsőfokú bíróság helytelenül rendelte el a védjegy valamennyi áruosztályra kiterjedő törlését. A törlés feltételei ugyanis csak a 16. áruosztály tekintetében valósultak meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a Vt. 19. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján a 124 727 lajstromszámú védjegyet az árujegyzék 9. és 42. áruosztályába tartozó árukra korlátozta.
(Legf. Bír. Pkf. IV. 20 271/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás