PK BH 1990/139
PK BH 1990/139
1990.04.01.
I. Nincs jogi akadálya annak, hogy a társasházi lakásokat értékesítő OTP a vevőkre engedményezze a kivitelezővel szemben fennálló, hibás teljesítésből fakadó igényeit [Ptk. 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 305. §].
II. A hibás teljesítésből fakadó kártérítési igényét a károsult akkor is érvényesítheti a kárt okozó kivitelezővel szemben, ha egyébként köztük szerződéses jogviszony nem áll fenn, illetve ha ezeket a jogait a vele szerződő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti (Ptk. 339. §, 310. §).
A perbeni társasházi öröklakásokat tartalmazó épület 1977–1978. évben készült el az alperes kivitelezésében. Az épület átadására 1978. szeptember 28-án került sor. Ezt követően az OTP megyei igazgatósága 1979. május hó folyamán eladta a lakásokat a társasházi öröklakások tulajdonosainak.
A lakástulajdonosok 1980-ban a tető kisebb beázását és a tető meghibásodását észlelték. 1980. szeptemberében az alperes a lakók bejelentésére bizonyos tetőjavítási munkálatokat végzett.
A társasházi lakások tulajdonosai 1984-ben ismételt jelentős beázást észleltek, s ekkor az alpereshez fordultak. A társasházközösség és az alperes között tárgyalások és levelezések folytak a hibák kijavítása érdekében.
A felperesek módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a hibás tetőszigetelés helyreállítására vagy annak javítási költsége fejében 800 000 Ft és ennek kamata megfizetésére. Kereseti követelésüket elsődlegesen szavatossági igényként, másodlagosan kártérítésként jelölték meg. A keresetlevélhez a OTP megyei igazgatósága által 1988. július 6-án kiállított „engedményezési okirat”-nak nevezett okiratot csatoltak, amelyben az OTP a szavatossági igényt a társasház-tulajdonosokra engedményezi, „illetve hozzájárul a társasházközösség közvetlen perlési lehetőségéhez”.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésének lényege az volt, hogy a felperesek az igényérvényesítéssel elkéstek, szavatossági követelésük elévült.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította azon az alapon, hogy a felperesek szavatossági igénye elévült, mert követelésüket nem a Ptk. 308. §-ának (1), illetve (2) bekezdésében foglalt határidőben érvényesítették.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította a felek fellebbezési eljárási költségét is. A másodfokú bíróság végzése indokolásában mindenekelőtt kifejtette, hogy a felperesek nem az ellen indították meg a pert, akivel szemben a igény érvényesíthető, a felperesek tévesen választották meg az alperes személyét.
Rámutatott arra, hogy a felperesek kizárólag az öröklakásukat értékesítő OTP megyei igazgatóságával állnak jogviszonyban, így közvetlenül az alperest nem perelhetik, tehát az adásvételi szerződések alapján az OTP megyei igazgatóságát kellett volna perbevonniuk. Figyelemmel arra, hogy az új alperes perbevonására a fellebbezési eljárás során már nincs lehetőség, a másodfokú bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem megalapozott az elsőfokú bíróságnak a szavatossági igény elévülésével kapcsolatos álláspontja sem, e tekintetben a hatályon kívül helyező végzés iránymutatást tartalmaz a továbbiakban vizsgálandó körülményekről.
A jogerős végzésnek azon megállapítása ellen, hogy a felperesek a pert nem az ellen indították meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, mert alperesként kizárólag az OTP megyei igazgatóságát perelhetik, törvényességi óvást emeltek.
Az óvás alapos.
Bár az iratoknál az adásvételi szerződések nem találhatók, a felek egyező előadása alapján megállapítható, hogy a felperesi társasházközösség tagjai az öröklakásokat az OTP megyei igazgatóságától vásárolták, tehát helytálló a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a felperesek az OTP megyei igazgatóságával állnak közvetlen – az adásvételi szerződéseken alapuló – jogviszonyban.
Nem volt azonban figyelemmel a másodfokú bíróság arra, hogy a felperesek a keresetlevélhez csatolták az OTP megyei igazgatósága által 1988. július 6-án kiállított, már említett engedményezési okiratot. A csatolt okirat megfelel a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért a felperesek a régi jogosult helyébe léptek a Ptk. 329. §-ának (1) bekezdéséből következően, és érvényesíthetik mindazokat a jogokat, amelyeket a OTP megyei igazgatósága érvényesíthetne az alperessel, mint kivitelezővel szemben. Mindebből értelemszerűen következik, hogy a felperesek az engedményezés folytán szavatossági igényként kizárólag azokat a követeléseket érvényesíthetik az alperessel szemben, amelyeket az OTP megyei igazgatósága érvényesíthetne a kivitelezővel szemben.
A felperesek egyébként szavatossági igényen kívül kártérítési követelést is előterjesztettek. E kártérítési követelést pedig jogosultak voltak közvetlenül a kivitelezővel szemben érvényesíteni, ha igazolható, hogy a lakóépület kivitelezőjének hibás munkavégzése következtében a felpereseknek káruk keletkezett. A jogellenesen okozott kárért fennálló felelősség a polgári jog általános felelősségi szabályai szerint alakul ugyanis akkor is, ha a károkozó hibás kivitelezéssel okoz kárt. Ezen nem változtat az sem, hogy a kivitelező és a károsult között nincs szerződéses jogviszony, illetőleg az sem, ha a károsult egyébként harmadik személlyel szemben (a jelen esetben az OTP megyei igazgatóságával szemben) szerződéses jogviszony alapján kártérítési vagy egyéb (szavatossági) igényével léphetne fel. Téves tehát a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperesek az alperessel semmilyen jogviszonyban nincsenek, mert maga a károkozás is létesít kártérítési kötelmet, tehát jogviszonyt a károsult és a kivitelező között. Nem zárható el ugyanis a károsult attól, hogy követelését közvetlenül azzal szemben érvényesítse, aki neki szerződésen kívül kárt okozott. A felperesek tehát ez okból sem voltak elzárva attól, hogy a kártérítési követelésüket közvetlenül az alperessel szemben érvényesítsék. A kártérítés körében a másodfokú bíróság egyéb okfejtései helytállóak, így azokat a törvényességi óvás nem érintette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzése indokolásának azokat a megállapításait, amelyek szerint a felperesek nem az ellen indították a pert, akivel szemben az igény érvényesíthető, illetve hogy tévesen választották meg az alperes személyét, és követelésüket csak az OTP megyei igazgatóságának perbevonása mellett érvényesíthetik, a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
(P. törv. III. 20 707/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás