GK BH 1990/147
GK BH 1990/147
1990.04.01.
Elévült kötbérigény beszámíthatósága szempontjából azt is vizsgálni kell, hogy a kötbérkövetelés felróhatóság hiánya okából nem alaptalan-e, vagy más okból mérsékelhető lenne-e [Ptk. 296. § (2) bek.].
A felek szerződése alapján az alperes építette a 1027. jelű lakóépületet. A felek a teljesítési határidőt 1984. december 15-ben állapították meg. A műszaki átadás-átvételt 1985. március 19-én fejezték be. A felek ekkor a hiánypótlási határidőt 1985. április 26. napjában jelölték meg.
A felperes keresetében az átadási késedelem miatt 1 836 230 Ft, a hiánypótlási késedelem miatt 5 872 100 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a késedelmét a felperes közbenső szolgáltatási késedelme okozta, mert a felperes 1984. augusztus 30. helyett csak 1985. március 8-án biztosította a végleges energiaszolgáltatást.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő megállapította, hogy az alperes 94 nap késedelemmel adta át az épületet, melyre figyelemmel 1 840 511 Ft kötbérfizetési kötelezettség terhelheti, míg a hiánypótlásnak csak 1985. június 16-án tett eleget, ezért a késedelemért pedig 2 789 246 Ft kötbér állapítható meg. A szakértői vélemény szerint mind az átadási, mind a hiánypótlási késedelmet az alperes tevékenységi körében felmerült okok idézték elő.
Az alperes 2 935 870 Ft kötbér beszámítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a közbenső szolgáltatási kötelezettségének, az energiaszolgáltatásnak csak lényeges késedelemmel tett eleget.
A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte azzal, hogy az energiaszolgáltatási késedelem nem okozta az alperes késedelmét.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az átadási és a hiánypótlási késedelmét nem tudta kimenteni, ezért összesen 4 629 757 Ft késedelmi kötbért tartozik megfizetni a felperes javára. A felperes ezt meghaladó kötbérkövetelését nem találta megalapozottnak. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes beszámítási kifogása alapos. A felperes elmulasztotta az energiaszolgáltatás 1984. augusztus 30-i határidejét. A felperes késedelmét az okozta, hogy az alperessel kötött – az 1031. jelű épületre vonatkozó – szerződésben elfogadta a hőközpont és tárolási tartály helyiségének teljesítési határidejeként az 1985. június 30-i időpontot. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek felróható, hogy az energiaszolgáltatáshoz szükséges építményekre vonatkozó szerződésben későbbi határidőt jelöltek meg a perbeli lakóépület teljesítési határidejénél. Ezért a felperest a közbenső szolgáltatási késedelme miatt 2 935 870 Ft késedelmi kötbér terheli az alperes javára.
Az elsőfokú bíróság a felperes javára megállapított 4 629 757 Ft kötbérbe beszámította a terhére megállapított 2 935 870 Ft kötbért, és kötelezte az alperest 1 639 887 Ft kötbér megfizetésére a felperes javára, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen bejelentett fellebbezésében a felperes vitatta a beszámítási kifogás megalapozottságát, és 4 629 757 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest Arra hivatkozott, hogy a közművek az épület készültségével összhangban az alperes rendelkezésére álltak, és a felperes nem akadályozta az alperest a szerződésszerű teljesítésben. A hiánypótlási késedelemben semmiféle közrehatása nem lehetett az esetleges közbenső szolgáltatási késedelemnek. Hivatkozott arra is, hogy az alperes elévült követelést kíván beszámítani. Sérelmezte, hogy a beszámított kötbér alapjául az elsőfokú bíróság az összes közműszolgáltatás vállalkozói díját vette figyelembe.
A felperes a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy az 1031. jelű épület – melyben a hőközpont van elhelyezve – befejezési határideje 1984. decembere volt, ezt az épületet is az alperes készítette, az átadására azonban csak 1985. júniusában került sor, és az alperest a késedelem miatt jogerős bírói ítélet kötbér fizetésére kötelezte.
Az alperes a fellebbezési tárgyaláson arra hivatkozott, hogy az 1031. jelű épület és ezzel együtt a hőközpont átadási határideje 1985-ben volt, a hőenergiát 1984-ben a szemétégetőből származó energiából kellett volna biztosítani, ami azonban nem valósult meg. Az előközművesítés nem készült el megfelelően, a magas- és a mélyépítési munkák összetorlódtak, és ezen okok miatt keletkezett a többi épület mellett a perbeli épületnél is késedelem. A perbeli épületnél a villamosenergiát ideiglenes energiával biztosította az alperes, a végleges energia nélkül azonban nem lehetett használatba venni. Hivatkozott arra, hogy a beszámítani kívánt követelés a felperes kötbérkövetelésével egynemű, és nem évült el, mert a felperes közbenső szolgáltatási késedelme is csak 1985. márciusában szűnt meg. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az összes energiaszolgáltatási kötelezettségével késedelembe esett.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az eddig megállapított tényállás nem elegendő a megnyugtató döntés meghozatalához.
A tényállás megfelelő tisztázásához további széles körű bizonyítás szükséges. A fellebbezési tárgyaláson a felek egymással ellentétes állításokat tettek, melyek bizonyítására lehetőséget kell adni az újabb eljárásban.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárásban fel kell deríteni a felperes közbenső szolgáltatásával kapcsolatban a teljes tényállást. Tisztázni kell, hogy a felperes energiaszolgáltatási kötelezettségével késedelembe esett-e, illetve hogy a késedelem milyen körű volt.
Tisztázni kell, hogy az 1931. jelű épületre, illetve a hőközpont elkészítésére a felek milyen szerződést kötöttek. Késedelembe esett-e az alperes ennek a szerződésnek a teljesítésével, ha igen maga okozta-e a késedelmét. Fel kell hívni a felperest, hogy jelentse be annak az ítéletnek a számát, melyben – a fellebbezési tárgyaláson tett előadása szerint – az alperes késedelmi kötbér fizetésére kötelezte a bíróság, és be kell szerezni ezeket az iratokat.
Az alperes beszámítási kifogásként kötbérkövetelést kíván érvényesíteni. Ezért az elsőfokú bíróságnak a beszámítási kifogást a kötbérkövetelés elévülése esetén is el kell bírálnia, és meg kell állapítani, hogy az alperest milyen összegű kötbér illette volna meg, ha azt kellő időben érvényesítette volna. A felperes pedig kimentheti magát, illetve a bíróság a kötbért mérsékelheti. Az a körülmény ugyanis, hogy az alperes a Ptk. 296. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogánál fogva elévült kötbérkövetelést kíván beszámítani, mindezek vizsgálatát nem teszi mellőzhetővé.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét – az alperes terhére megállapított 1 693 887 Ft kötbérfizetési kötelezettséget – a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése alapján nem érintette, fellebbezett részét – a 2 935 870 Ft összegű beszámítási kifogást – a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. IV. 30 189/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás