15/1990. (V. 14.) BM rendelet

1. § A rendelet hatálya a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: törvény) szerinti rendezvényekre terjed ki.

2. § (1) A közterületen tartandó rendezvény (a továbbiakban: bejelentéshez kötött rendezvény) megtartására vonatkozó bejelentés elbírálására a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányság, a fővárosban a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője (a továbbiakban: vezető) jogosult.

(2) Az illetékes vezetők jogkörüket akkor is önállóan gyakorolják, ha a rendezvény helyszíne több rendőrkapitányság működési területét érinti.

(3) A döntés előkészítését és az ezzel összefüggő ügyintézői feladatokat a rendőrkapitányságokon a közrendvédelmi szerv (osztály, alosztály, csoport), a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztálya (a továbbiakban: közrendvédelmi szerv) végzi.

(4) A személyesen benyújtott bejelentés átvétele, a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvbe foglalása, hivatali munkaidő alatt a közrendvédelmi szerv, egyébként a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálata, a fővárosban a Budapesti Rendőrfőkapitányság Központi Ügyeleti Osztálya feladata.

(5)³ A levélben, telefaxon érkezett bejelentést írásbeli bejelentésnek kell tekinteni.

(6) A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, melynek egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza.

3. § (1) A rendőrség csak a törvény 7. §-ában előírt adatokat igényelheti. Ha a bejelentés azokat nem vagy hiányosan tartalmazza, akkor a közrendvédelmi szerv — a személyesen benyújtott vagy szóban tett bejelentés esetén az átvevő, illetve a bejelentést felvevő rendőri szerv — hívja fel a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hiány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén — a rendezvény tervezett időpontjától függően — a hiánypótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvetlen megkereséssel történik. A felhívás másodpéldányát, illetve a megkeresésről készült feljegyzést az ügyirathoz kell csatolni.

(2) A személyesen benyújtott bejelentés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégezheti. Ha a hiány helyben nem pótolható — szóbeli és írásos bejelentésnél egyaránt — a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Hiánypótlásra legkorábbi határidőként a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőző harmadik nap jelölhető meg.

(4) Ha a szervező az (1) bekezdés szerinti hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést időben és szabályszerűnek kell tekinteni. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a vezető a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

4. § (1) A rendőri szervhez beérkezett bejelentést azonnal át kell adni az illetékes közrendvédelmi szerv vezetőjének, akadályoztatása esetén helyettesének vagy megbízottjának.

(2) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentés beérkezését a vezetőnek haladéktalanul, szóban jelenti.

(3) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentés tartalmi vizsgálatát követően:

(4) A megkeresett szervek vezetői a rendezvény megtartásával kapcsolatos szakvéleményeket a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, írásban közlik a közbiztonsági szerv vezetőjével.

(5) A közrendvédelmi szerv — figyelemmel a törvény 8. §-ára — tájékozódik, hogy a bejelentett rendezvény tervezett ideje és helye nem veszélyezteti-e súlyosan népképviseleti szerv, vagy bíróság zavartalan működését, illetőleg nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével, Az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a szervező figyelmét és tájékoztassa, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható.

(6) Ha a szervezők által tervezett rendezői létszámot a közrendvédelmi szerv kevésnek tartja, — tájékoztató jelleggel — erre felhívja a szervező figyelmét, és azt az egyeztetésről készült jegyzőkönyvbe foglalja.

5. § (1) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentést a szakvéleményekkel, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott adatokkal, a szervezőkkel folytatott egyeztetésről készült jegyzőkönyvekkel és egyéb iratokkal döntés végett haladéktalanul a vezető elé terjeszti. A vezető a bejelentés beérkezését követően 48 órán belül dönt a rendezvény esetleges megtiltása kérdésében, illetve állást foglal, hogy a rendezvény megtartása a törvény rendelkezéseinek megfelel-e.

(2) A bejelentéshez kötött rendezvény megtiltásáról a vezető államigazgatási határozatban dönt. A határozat indoklási részének minden esetben tartalmaznia kell a rendezvény megtiltásának törvényen alapuló konkrét okát.

(3) A határozatot a hatósághoz történt beérkezéstől számított 72 órán belül saját kézbesítő útján, az erre vonatkozó jogszabály szerint kell kézbesíteni. Az irat kézbesíthető — a bejelentésben megjelölt — a szervezők képviseletére jogosult személynek, távollétében a rendező szerv vagy a rendezők bármelyikének.

6. § (1) Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a tervezett rendezvény bejelentése, megtartása a törvény rendelkezéseibe ütközik, de előzetesen nem tiltható meg, a rendőrség a szervezőt erre írásban figyelmezteti.

(2) Ha a bejelentésből, vagy más módon egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett rendezvény a törvény 2. § (3) bekezdésében foglaltakba fog ütközni, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve fognak megjelenni, vagy a rendezvényt a bejelentésnek a törvény 7. § a) és b) pontjai követelményeinek megfelelő tartalmától eltérően fogják megtartani, a figyelmeztetésnek tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre — az esetleges feloszlatásra — vonatkozó felhívást is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a vezető nemcsak a szervezővel közli, hanem a helyileg szokásos módon (pl. a tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe véve) nyilvánosságra is hozza. Így jár el akkor is, ha a rendezvényre várhatóan nagy létszámú résztvevő készül, de annak megtartását — a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben — megtiltotta.

7. § (1) A rendezvény megtiltásáról szóló határozat egy példányát a közrendvédelmi szerv eljuttatja, illetve átadja a közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködő rendőri ágak vezetőinek is. A fővárosban a közrendvédelmi szerv vezetője a rendezvény megtiltásáról szóban a rendezvénnyel érintett kerületi rendőrkapitányságok vezetőjét is értesíti. A vezetőket azokról a bejelentésekről is tájékoztatja, amelyek nem felelnek meg a rendezvény előzetes bejelentésére, szervezésére vonatkozó törvényi feltételeknek.

(2) A rendőrkapitányság vezetői a rendezvény tudomásul vételét vagy megtiltását, illetve a törvény rendelkezéseibe ütköző rendezvény bejelentését a rendőr-főkapitányság vezetőjének jelentik.

(3) Ha bármely rendőri szerv tudomására jut, hogy bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a rendezvényt megtiltó határozat ellenére, vagy a bejelentéstől eltérő módon szerveznek, a rendezvény (tervezett) helye szerint illetékes közrendvédelmi szerv vezetőjét azonnal értesíti. A közrendvédelmi szerv vezetője az információt azonnal jelenti a vezetőnek, egyidejűleg értesíti a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit.

8. § A rendezvény megtiltásáról szóló határozat bírósági felülvizsgálata során, valamint a feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt indított perben, ha a bíróság szükségesnek tartja a felek meghallgatását, a rendőrséget a vezető által kijelölt személy képviseli.

9. § (1) A vezető hatáskörébe tartozik a rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselőjének (a továbbiakban: rendbiztos) és a biztosítás parancsnokának kijelölése. A vezető döntése alapján a két feladatkört egy személy is elláthatja. A területileg illetékes rendőrhatóságot a törvény hatálya alá tartozó rendezvényen a rendbiztos képviseli.

(2) Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. A rendbiztos — a magánlakásban megtartásra kerülő rendezvények kivételével — más esetekben is kijelölhető.

10. § (1) A közrendvédelmi szerv a bejelentés tudomásul vételéről értesíti:

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítések végrehajtásáról a közbiztonsági szerv feljegyzést készít.

11. § A törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben a közbiztonsági szerv a rendezvény új időpontjáról haladéktalanul értesíti a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit, illetve ha a rendezvényt közúton tartják, a közút kezelőjét.

12. § A rendbiztos köteles:

13. § (1) Bejelentéshez kötött rendezvény biztosítására, a közlekedés rendjének fenntartására, esetleges feloszlatására a biztosítás parancsnoka tervet készít, melyet a vezető hagy jóvá. A terv tartalmazza azt is, hogy a szervezők kérésére a rendezvény rendjének fenntartásában milyen erők, milyen formában működjenek közre.

(2) Tervet kell készíteni a nagyobb tömegek részvételével középületekben tartott — bejelentési kötelezettség alá nem tartozó — rendezvényeken a szervezők kérésére a rend fenntartásában részt vevő rendőri erők feladataira, tevékenységére is.

14. § A rendezvény a törvény 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tilalomba ütközik, ha a rendezvényen akár egy személy is fegyveresen vagy felfegyverkezve jelenik meg.

15. § (1) Ha a rendbiztos a rendezvényen megállapítja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrséget feloszlatási kötelezettség terheli, azt jelenti a vezetőnek. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a vezető ad parancsot.

(2) A törvénybe ütköző rendezvény a feloszlatás szempontjából egy megítélés alá esik a bejelentés nélkül tartott rendezvénnyel.

(3) A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módón — hangosbeszélőn — figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség — akár kényszerítő eszköz igénybevételével is — szétoszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, azt kétszer meg kell ismételni.

(4) A tömeg oszlatására — a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására — akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

(5) A rendezvény feloszlatása során, ha a tömeg magatartására figyelemmel erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatásokat foganatosít és azokról igazoltató lapokat állít ki. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólítások, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

16. § A rendőrség képviselője a törvény 12. §-ának (3) bekezdése alapján a bejelentéshez nem kötött rendezvényen is jelen lehet, a szervező kérésére a rendezvény rendjének biztosításban közreműködik és intézkedik a rendezvényt megzavaró személy eltávolításáról. Az ilyen rendezvény feloszlatására is intézkedhet.

17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.