KK BH 1990/157
KK BH 1990/157
1990.12.31.
I. Érvényes öröklési szerződést az élettársak is köthetnek [Ptk. 655. § (1) bek. és 578. §].
II. Az életviszonyok változására figyelemmel nincs meghatározó jelentősége a gondozási és a tartási szerződés megkülönböztetésének; az öröklési (tartási) szerződésnek a személyes gondoskodás jelentősebb eleme lehet, mint az eltartó saját vagyonából való tartás [Ptk. 586. § (1) bek. és 655. § (1) bek.].
Az irányadó tényállás szerint M. J. örökhagyó, valamint a felperes 1986. július 25-én öröklési szerződést kötöttek. Az öröklési szerződést a városi tanács vb igazgatási osztálya határozatával jóváhagyta. A határozat ellen M. I. beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, amelynek alapján a megyei tanács vb igazgatási osztálya határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítette.
A felperes a megsemmisítő határozat ellen a városi bíróságon keresetet nyújtott be, s az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az alperes a megismételt eljárásban határozatával a városi tanács vb igazgatási osztálya határozatát megváltoztatta, és az öröklési szerződés jóváhagyását megtagadta. Határozatának indokolása szerint az örökhagyó gyógyíthatatlan betegsége miatt a felperes a szerződési kötelezettségét csak rövid ideig teljesítette, hiszen az örökhagyó 1986. szeptember 1-jén meghalt.
A jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a felperes keresetet nyújtott be. Keresetét a városi bíróság elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a felperes és a néhai örökhagyó öröklési szerződése színlelt szerződés volt, hiszen a felperesnek az örökhagyó rendszeres kórházi látogatása alapján tudnia kellett az örökhagyó halálos megbetegedéséről, és az orvosi felvilágosítás alapján számolnia kellett az örökhagyó közeli halálával. Ezért a szerződés érvénytelensége, semmissége állapítható meg. A színlelt szerződés olyan – gondozási – szerződést leplezett, amelyet az államigazgatási hatóságnak nem kell jóváhagynia. Erre tekintettel az alperes szerződés jóváhagyását megtagadó határozata nem törvénysértő.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helyesen állapították meg a bíróságok, hogy a felperes és az örökhagyó között fennálló korábbi élettársi kapcsolat nem zárja ki a kölcsönös akaratukon alapuló öröklési szerződés megkötését. A Ptk. öröklési szerződésről rendelkező 655. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A perbeli esetben az örökhagyó és a felperes szerződéses megállapodása azt tartalmazta, hogy az örökös saját költségén köteles tartani, gondozni és ápolni az örökhagyót, aki önállóan rendelkezik a nyugdíjával.
Ez a szerződés olyan, az ápolásra, gondozásra, a tisztes eltemettetésre vonatkozó kötelezettségeket keletkeztetett a felperes terhére, amelyek nem elemei az élettársi jogviszonynak. Tévedett tehát az első– és másodfokú bíróság, amikor a felperes és az örökhagyó szerződését színlelt szerződésnek minősítette. A szerződő felek szerződésben is rögzített akarata a közöttük korábban fennálló élettársi jogviszonyhoz képest nyilvánvalóan másra és többre irányult.
Az örökhagyó súlyos betegsége mindenképpen különleges nagy fáradtságot igénylő gondozást tett szükségessé. Erre tekintettel természetes és nem életszerűtlen, hogy az örökhagyó a korábbi élettársi kapcsolat tapasztalatai alapján a felperessel olyan szerződést kötött, amely biztosította az ápolását, gondozását. Az ápolás, gondozás költségeit a felperes külön jövedelméből biztosítani tudta.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor az élettársak között megkötött öröklési szerződés érvényességi feltételeként támasztotta a Ptk. 578. §-a (1) bekezdésének kizárását a szerződésben. Az öröklési szerződés érvényességének – jogszabályi rendelkezés hiányában – ez nem lehet feltétele. A Ptk. 578. §-a (1) bekezdésében, 586. §-a (1) bekezdésének és 655. §-a (1) bekezdésének összevetése alapján sem lehet erre a következtetésre jutni, hiszen az élettársi viszony – a kapcsolat természetére figyelemmel – általában nem írásbeli szerződéssel jön létre. Nincs szükség tehát arra, hogy az élettársak öröklési szerződés kötése esetén kifejezett szerződéses nyilatkozattal módosítsák korábbi jogviszonyuk tartalmát.
Tévedett a másodfokú bíróság akkor is, amikor meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy az egyik szerződő fél a másik felet saját jövedelme terhére tartja el. Az öröklési szerződésről, de a tartási szerződésről szóló törvényi szabályok a saját jövedelemből való tartás tekintetében kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak. Erre is tekintettel adott esetben a személyes gondoskodás jelentősebb eleme lehet az öröklési, tartási szerződésnek, mint a tartás anyagi fedezetének biztosítása. A személyes törődésnek, ápolásnak különösen a súlyos, gyógyíthatatlan betegségek esetén van kiemelt jelentősége. Az életviszonyok változására is figyelemmel ma már nem lehet – a korábbi bírói gyakorlathoz hasonlóan – olyan nagy jelentőséget tulajdonítani a gondozási és tartási szerződés megkülönböztetésének.
Az öröklési szerződés jóváhagyására irányuló eljárás során a szerződés jóváhagyásának minden feltétele megvolt. Ezért helyesen járt el az elsőfokú államigazgatási szerv, amikor az öröklési szerződést helyszíni szemle és környezettanulmány után jóváhagyta.
A fentiekre tekintettel az öröklési szerződés jóváhagyásának a másodfokú eljárásban történő utólagos megsemmisítése jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben a megyei tanács vb igazgatási osztálya határozatát megváltoztatta és a városi tanács vb igazgatási osztálya határozatát helybenhagyta.
(K. törv. I. 25 114/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás